Emil Sidney Morgan
»Hozzászólások száma : 12 »Join date : 2014. Apr. 02.
| Tárgy: Emil Sidney Morgan Szer. Ápr. 02, 2014 8:18 pm | |
| Sid Morgan
Adatok
♦Teljes név♦ Emil Sidney Morgan ♦Becenév♦ Sid ♦Születési hely, idő♦ Tennessee, 1988. 11. 04. ♦Kor♦ 26 ♦PB♦ Boyd Holbrook ♦Csoport♦ Alkalmazottak |
Külső és belső
Enyhén letargikus tekintete és csibészes mosolya sajátos kisugárzást von köré, amit csak felerősít a rockos ruhadarabokkal. Bár a szőke herceg szereti legyőzhetetlennek és ellenállhatatlannak láttatni magát, éppen ellenkezőleg: könnyen sebezhető, és éppen ezért ritkán kerül IGAZÁN közel bárki is a szívéhez - ellentétben az ágyával. Óvatosan tapogatózz az emlékeinek szilánkos darabjai között, hiába tesz kíváncsivá a folyton nyakában lógó dögcédula és ezüstgyűrű! Ha erőszakos vagy, vagy tolakodó, könnyen elveszti a fejét, rettentően ingerlékeny. Nehezen állja meg a helyét stresszhelyzetben, ezt jórészt poénkodással palástolja, és mivel igencsak kimerítő napjai vannak, gyakran meg is fog nevettetni...
|
Előtörténet
- Nos, Emil, elolvastam az önéletrajzát. Hogy került maga Kaliforniába? - Szerencsét próbálni jöttem – mosolygott zavartan, és megvakarta háromnapos borostáját, amit az ide vezető úton növesztett. - Tennesse-ben született, ugye? - Így van – bólintott Sid, de tudta, hogy a nő valójában csak udvariasságból beszélget vele. „Ennél még az is jobb lenne, ha azt mondaná, hogy még ingyen sem dolgozhatnék itt.” Gondolataiban hallotta a nő maró gúnyát, ami igazából csak a képzelete szüleménye volt. - Szóval grafikát és kreatív írást tanult a Tennesse-i Egyetemen… Ezenkívül volt egy zenekara, a „Mary’s dream”. Hm. - Egyslágeres banda volt. - Gitározik, énekel. Számítógépes munkája vagy tanulmányai azonban sohasem voltak. Mégis mit szeretne kezdeni a cégünknél? - Virtuális ábrázolást tanultam, és… - Mr. Morgan, ne haragudjon, de Önnek nincs jövője nálunk – a nő megigazította lecsúszott szemüvegét. Sidnek meg kellett állnia, hogy elvigyorodjon – stresszes helyzetekben valahogy mindig nevetnie kell. – De ismerek valakit – a nő elővett egy cetlit, és valamit ráfirkált - , akinek talán nagyobb szüksége lenne Önre, mint gondolná. Sid felkapta a fejét. A nő átnyújtotta a kis cetlit, amin egy név (Lionel Jones) és egy telefonszám kacskaringózott. Sid nem kérdezett semmit, a démoni nőszemély pedig nem magyarázkodott.
- Nos, így kerültem ide – rántotta meg a vállát Sidney, amikor az egyik táborozó arról kérdezte, honnan jött. Módszeresen beszélt félre, hiszen gyakorlatilag ezzel a történettel semmit sem mondott, bár már fel sem tűnt neki, hogy nem a kérdésre válaszol – az utóbbi években ez már nem tudatos cselekvés volt. Úgy beleépült a személyiségébe a ködösítés, a titkolózás, hogy gyakorlatilag már neki sem tűnt fel, hogyha valamire nem adott egyenes választ. Akkor sem tudta megbeszélni senkivel, amikor kellett volna, pláne nem az apjával, most miért tenné? A fájdalom, a szorongás, a felgyülemlett düh egy olyasféle áthatolhatatlan ködöt vont Sid és az apja közé, ami gyakorlatilag bárminemű érdemi kommunikációt megakadályozott.
Így tehát, mivel eddig is magába fojtotta érzéseit, most már nem is érezte szükségesnek, hogy azokról beszéljen, vagy, hogy egyáltalán szóba kerüljenek a dolgai. Egyrészt, mert nem akarta, hogy sajnálják, másrészt, mert mindenért önmagát hibáztatta. Így tehát, hosszú évek óta senki nem szólt egy szót sem arról a napról, és talán most már soha nem is fog. És ez így van jól. Akkor sem szólt senkinek, amikor lelépett Tennesseből, csak egy üzenetet hagyott a konyha pultján az apjának, hogy Kaliforniába jön, legyőzni a hétfejű sárkányt, megmenteni a királylányt és megszerezni a király fél királyságát, de valahogy nem sikerült horogra akadnia egyetlen hercegkisasszonynak sem, ahogyan a 10 láda arany is elkerülte az útját. Na, nem, mintha bármilyen gondja is lenne a pénzzel, az apja rendszeresen utal a számlájára egy bizonyos összeget, inkább csak férfiúi hiúságát sérti, hogy nem saját keresete van, és még sehol sem látja maga előtt a nagy karrier lépcsőfokait.
A Summer Camp talán egy új kezdetet kínál majd Sid számára, bár túl sok elvárása nincsen. Soha nem hallott a táborról, amíg attól a nőtől meg nem kapta a kis cetlit, és egy nyilvános fülkéből fel nem tárcsázta Lionel számát. Aztán, pár nappal később, egy darab bőrönddel, egy gitárral, egy sporttáskával és egy kutyaszállítóval megérkezett, és azóta itt tengeti mindennapjait. Az, hogy sikerül-e betörnie bárkinek is elmagányosodott, megvadult szívét, vagy valaki tud-e barátságcsomót kötni az ujjára, pusztán
a JÖVŐ ZENÉJE…
|
|
Lionel Jones Admin
»Hozzászólások száma : 172 »Join date : 2013. Nov. 11. »Tartózkodási hely : A tábor
| |