Az oldal dizájnja folyamatos szerkesztés alatt áll!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üzenőfal
Staff
Lionel Jones
pm
multik
Dapne A. Hale
pm
multik
Marco Lanter
pm
multik
Latest topics
» Végzet Ereklyéi
Pént. Feb. 13, 2015 6:59 pm by Vendég

» ⊰ Mysterious New Orleans
Kedd Nov. 25, 2014 9:15 pm by Vendég

» Isaac & Rich
Hétf. Szept. 01, 2014 12:11 am by Isaac Peterson

» Middletown - Napa vasútállomás [April x Odett]
Kedd Aug. 26, 2014 12:27 am by April Catliff

» Karakterfagyás
Hétf. Aug. 25, 2014 2:34 am by Teanna Light

» Véletlenek nincsenek - Rhys x Odett
Vas. Aug. 24, 2014 6:06 pm by Odett Hamilton

» Mary Hastor
Vas. Aug. 24, 2014 2:04 pm by Mary Hastor

» Asztalvadászat - Richard & Teanna
Pént. Aug. 22, 2014 12:10 am by Richard Cook

» Énekterem - Layla & April
Csüt. Aug. 21, 2014 8:44 pm by April Catliff

Top posting users this month

Share | 
 

 Zora és Sidney -egy esti pótvacsorálnál

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég
Vendég




TémanyitásTárgy: Zora és Sidney -egy esti pótvacsorálnál   Vas. Ápr. 06, 2014 6:29 pm

Ugyan csak most érkeztem, de már úgy érzem, hogy földerítő expedícióm első állomása a konyha lehetne. Nem mintha nem reggeliztem, ebédeltem, vagy vacsoráztam volna, csupán egy esti találkozóm van a hűtővel. Hiányzik.
  Sok minden hiányzik. A házi-koszt, a gyümölcsös cukkini, az epres kosár, és egy jó nagy turmix. Igen, azt hiszem ennyire vágyom. Meglehet, hogy a sok "stressz" okozza ezt a szüntelen éhséget, de ez nem igazán zavar. A pszichológusom  erre már nem mondana semmit, ő már belenyugodott állapotom menthetetlenségébe.
  Miután halkan lelopódzok a konyhába, és ugyan olyan némasággal kinyitom az ajtót, örömmel veszem észre a bent lévő csendesség meleg harmóniáját, az egyedüllét, és az étel ízével. Ez normális? Normális, az első napomon kaját lopnom? Nem hiszem. Miután kinyitom a hűtő ajtaját, és alaposan elemzem a tartalmát elszomorodok; semmi igazán ehető nincsen itt. Vagy mégis? Igen, azt hiszem megvan: egy félbe vágott almás pite töredék. Kiveszem, keresek egy villát, és nekilátok. Egy picit elfog a bűntudat, főleg ha arra gondolok ez valakije, de aztán elmerülök az alma fenséges ízébe. Amúgy is most jót tettem; az aki megette volna, megszabadul 179,64 cal-tól, azaz jó szívű vagyok.
Vissza az elejére Go down
Emil Sidney Morgan

avatar


»Hozzászólások száma : 12
»Join date : 2014. Apr. 02.

TémanyitásTárgy: Re: Zora és Sidney -egy esti pótvacsorálnál   Hétf. Ápr. 07, 2014 6:10 am

Amikor lehuppanok a lánnyal szembe, már rég a kezemben van a literes mogyoróvaj, meg az evőkanál, amivel el kívánom fogyasztani, döbbenetemet viszont az okozza, hogy a csinos teremtés eddig elkerülte a figyelmemet, és most úgy pislogok rá, számban a kanállal, mint akit nyalókalopáson kaptam. Zavartam megköszörülöm a torkom és lassan kiveszem a kanalat a számból.
- Öhm, szia. Nem vettelek észre - húzom el a szám. - Remélem, nem zavarok, azt hittem, én vagyok az egyetlen, aki ilyenkor még rájár a hűtőre.
Megigazítom nyakkendőmet, kihúzom magamat, és színpadias, tettetett mozdulatokkal, mint valami királyfi, kezdem el enni azt a nyamvadt mogyoróvajat, de nem bírom sokáig, maradok a slampos, maci-eszi-a-mézet-stílusnál, mint valami ovis. Két hatalmas falat között szólalok meg, enyhén maszatos szájjal (értsd: tokától bokáig mogyoróvajasan).
- Nem láttalak még. Ennek mi lehet az oka? - igen, oktatóként, ha nem is ismerek mindenkit, de azért a legtöbb arccal már találkoztam, és a lány teljesen újnak tűnik, de gyanús, hogy ha most, vagy pár napja érkezett, még nem próbálkozik be egy esti nasival. Ha meg mégis, akkor minden csodálatom az övé.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég




TémanyitásTárgy: Re: Zora és Sidney -egy esti pótvacsorálnál   Hétf. Ápr. 07, 2014 3:23 pm

Jó pár pislogás, néhány perc, no meg még egy hatalmas falatba kerül mire föleszmélek, hogy nem vagyok egyedül. Egy jó hosszú percig azt hiszem, hogy most elfognak ítélni, vagy legalább is büntetni, de miután egy mogyoróvajas bödönnel a kezében ül le velem szemben, megnyugodok, és még egy falat, majd elemezni kezdem a fickót. Picit furcsállom, hogy ennyire hanyag, és figyelmetlen vagyok, de aztán a férfi mély köhintésével kizökkent az álmok, vad, szélsőséges, de legfőképp  végtelen erdejéből. Még jobban elcsodálkozok, amikor bocsánatot kér, és ugyan ez kiül az arcomra, de én nem mondok erre semmit. Miután még egy  a gyilkos pillantás váltok a mogyoróvajra, egy gyors a férfire szemébe, majd nagyot nyelve, végre fölnézek.
- Én kérek bocsánatot, nem kéne itt lennem - ahogy a pitének se. Szegénykének kész öngyilkosság ki tenni, főleg ilyen édesszájú, kajás lányoknak mint nekem. Majd miután egy utolsó harapással elveszem a sütemény röpke életét, mosolyogva nézem, hogy ma nem csak én vagyok a kaja gyilkos. Majd a konyhát szemlélve gyors választ adok neki.-Csak most érkeztem -felem csendesen, és közben magamban a menekülőutat tervezgetem, ha esetleg hangnemet váltana, és letartóztatna. A vád; pitegyilkosság.
Vissza az elejére Go down
Emil Sidney Morgan

avatar


»Hozzászólások száma : 12
»Join date : 2014. Apr. 02.

TémanyitásTárgy: Re: Zora és Sidney -egy esti pótvacsorálnál   Kedd Ápr. 15, 2014 7:42 pm

Úgy tűnik, a lányt is meglepetésként éri, hogy nem egyedül van. Én is falok, ő is fal, na de csak nem ücsöröghetünk egymással szemben, teljes csöndben.
- Miért nem kéne itt lenned? - vonom fel a szemöldököm és ingujjamba törlöm a szám. Az asztalra könyökölök, és hol a kanállal piszkálgatom a Nutellát, hol a lányra bámulok. Szerencsétlen, még csak most jött, biztos össze van zavarodva és semmivel nincs tisztában, ráadásul máris velem sodorja össze a sors... No sebaj, gondolatban összedörzsölöm a tenyereimet, mint a gonosztevők a rajzfilmekben, és enyhén hamiskás mosollyal teszem fel a következő kérdést.
- Szóval hogy is hívják a mi kis újoncunkat? - persze, ha választ kaptam - ami remélhetőleg megtörténik - , én is bemutatkozom. - Én Sid Morgan vagyok, zeneoktató. Most, hogy így mondod, igen, már értem, mitől tartasz, Ti, friss husik, mindig veszélyben vagytok a régenceket és öregöncöket illetően - régencnek hívom a régebbi diákokat, öregöncnek az oktatókat és felnőtteket. Bár általában senki nem vágja, miről beszélek, ha ezeket a kifejezéseket használom, de elhatároztam, hogy megszilárdítom a szlengemet és hagyományt teremtek az elnevezéseimből. Legalább ennyi nyomot hagyjak hátra az életben, nem igaz?...
- Átestél már a beavatáson? A helyedben nagyon figyelnék... - vonom meg a vállam, és végre a Nutella elrakásánál döntök. Szinte idegesítően lassan teszem vissza a helyére, és lépek a mosogatóhoz a kanállal. Alig nyitom meg a csapot, és elpancsolok a kanállal egy darabig, majd eltörlöm és a helyére teszem.
- Szóval, honnan jöttél, Miss Nemkéneittlennem?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Vendég




TémanyitásTárgy: Re: Zora és Sidney -egy esti pótvacsorálnál   Hétf. Ápr. 21, 2014 7:28 pm

Egy kis időbe telik, mire megtörlöm a számat, elemzem a villát, majd az úrfinak válaszolok... azaz akarok, mert csak dadogni tudok. - Hát mert...- kezdek bele, majd lesütöm a szememet - mert már aludnom kéne? - Nézek rá bociszemekkel, hisz elvileg már takarodó van, bár mondjuk ez itt a Summer Camp szóval ki tudja. Majd mentekezően hátra dőlök a magas széken. - Meg megdézsmálom az almás pitét...- érzem, hogy ugyan minden egyes porcikám tiltakozik, de kezdek elpirulni....
Majd egy mű "megijedek" arccal nézek vissza rá, amikor el mondja a az újak és az öregek közötti kapcsolat általános kritériumait. - Jujj - nyelek nagyot - akkor úgy látom, én nem fogom itt sokáig húzni - mosolyodok el újra, majd egy percig néma csöndben örülök, hogy végre valaki lelkitárssal találkozok; egy zenész!
- Ön zeneoktató? Örülök, hogy megismerhetem - nyújtom oda a kezem. - Én Zora vagyok, és ami azt illeti az egyetlen fúvós lány vagyok, úgy látom. Szaxofonozok. - Mondom neki már vérvörös arccal, de ugyan olyan szűnni nem akaró mosollyal. Majd azért ez is lehervad, amikor valami beavatásról beszél, én pedig értetlenkedve - s egy picit félve - emelem a tekintetem ő rá. - Ne tessék ijeszgetni, ahogy mondta, é én még friss húsi vagyok... nem kész vacsora! - Kapom föl a fejem, és húzom ki magam. Majd miután föl áll, elmosogat, én is hasonlóan teszek, de közben halkan megjegyzem.
- Panemából. Ön?
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: Zora és Sidney -egy esti pótvacsorálnál   

Vissza az elejére Go down
 

Zora és Sidney -egy esti pótvacsorálnál

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Summer Camp :: Off topic :: Archívum-