Újabb nap, újabb ébredés és újabb nyűgös morgás az ágyam felől, hogy fel kell kelnem. Minek kell nekem ilyen korán felkelnem ha egyszer hétvége van? Nyögve pillantok a karórámra, kilencet mutat, egek az még hajnal, nagyon nagyon hajnal, és nekem semmi energiám nincs hogy felkeljek. Ami fura, mert amúgy pörögni szoktam, de most valahogy hat ágyú sem lenne elég. Visszaejtem a fejem a párnámra, semmit nem látok a szemembe hulló hajamtól, de nem is akarok. Maximum édes álmokat. Visszafordulok a fal felé, és magamra húzom a takarót, és átkarolom a.... vááárjunk csak. Kit karolok én át?! Máris sokkal éberebben rántom le a takarót hogy kiderítsem mégis ki héderel az ágyamban rajtam kívül, és meglepetten nyögök fel ahogy rájövök hogy Trace az. De az meg mér nem a saját ágyában alszik?!
- Haver, te mégis mi a fszt csinálsz az ágyamban? - morranok rá nem túl kedvesen és kiebrudalom onnan ha alszik ha nem, nem érdekel. Az én ágyam. És én még aludni akarok, nélküle. Vagy vele, vagy áh a fszom sem tudja de ehhez mág korán van. Magamra húzom a takarót inkább és a fal felé fordulva elfészkelem magam.
- Nem, inkább nem akarom tudni... - mármint azt hogy miért velem aludt, és nem magában.

Félálomban valahogy nem igazán gondolkodok miérteken, de azért az mégis elég furcsa hogy magamban feküdtem le, és mégis van valaki, aki itt bitorolja az ágyam felét, és mellé még a takaróm is lopkodja. Az is igaz azonban, hogy én lepődöm meg a legjobban mikor kiderül hogy ez a valaki nem egy formás csaj hanem Trace, aki itt héderel nálam. Persze felkeltem, és kirúgom az ágyamból, de miért is venné magára, visszamászik. De miiiiéééééért?
- Hagylak aludni a saját, ágyadban. Ez az enyém! - morranok rá, hogy húzzon már el, oké szeretem én, haver meg minden, és tényleg de ne akarjon már kitúrni az ágyamból, ez az enyém, és kényes vagyok rá. Nagyon is. Mi ütött bele hogy csak úgy ide mászott? Miért kellene ennek hidegen hagynia engem? Mármint... Ahogy visszafekszik mögém, én nem bírok visszaaludni, oké vágom én hogy korán van meg minden de ez akkor is nonszensz. Felkelek, és egyszerűen átfordulok felette, és csak figyelem az ágyam mellett állva egy szál boxerben hogy hentereg az ágyamban.
- Kurvára leszarom hogy hány óra van, mi a faszt keresel TE az ÉN ágyamban?! - akarom tudni, még hozzá most azonnal, mert oké hogy világraszóló pajtások vagyunk, és nagyon szeretem Tracet a maga módján, de mégsem akarok együtt aludni vele. Miért kellene tennem?! Mégcsak belegondolni is fura hogy mi lenne ha.. ha más lenne és azért bújt volna mellém, mert... rám gerjedt volna? Fura lenne de talán... Az bmeg. Megrázom a fejem, és elindulok az ő ágya felé, ami üres. Nem fogok vele együtt aludni. Akkor. Sem.