Elanor Doyle

Előtörténet

A váróteremben egy férfi idegesen tördelte ujjait, már majd megőszült a várakozásban, mikor gyereksírás ütötte meg a fülét. Ugyan fiút várt, de úgy döntöttek feleségével, legyen meglepi a gyerek neme.
- L… lány?! – döbbent le meredten bámulva. Az ápolónő a kezébe nyomta a porontyot, aki egyből elhallgatott apja karjaiban.
- Gratulálok, uram. Mi lesz a neve?
- Fogalmam sincs, hogy őszinte legyek – ocsúdott fel az újdonsült apa. Feleségét hamar kiengedték a kórházból, már csak a név volt kérdéses.
- Legyen Elanor – vetette fel egyszer csak az édesapa.
- Elanor? Ennyire fanatikusan imádod még mindig azt a könyvet? – vonta fel szemöldökét az asszony.
- Annak a könyvnek még mindig A Gyűrűk Ura a címe, drágám, és igen. De nem jobban, mint benneteket – érkezett a felelet. Tehát a kislány az Elanor nevet kapta, mint a Gyűrűk Urában Samu kislánya.

- Ellie! Kislányom, elkésünk a suliból! – hallatszott hét évvel később anyja aggodalmaskodó hangja a földszintről. Ahogy az lenni szokott, Ellie mindig keresett valamit, még az utolsó pillanatban is. Csak a két kocsinak köszönhette, hogy nem késett el sehonnan.
- Máris megyek, anya! – kiáltotta vissza Elanor. Alig várta, hogy végre új barátai legyenek. Egy művészeti iskolába iratták a szülei, mivel már az oviban is táncolni tanult, balettet.  Első nagy szerepe akkor a gálán a Diótörőből egy hótündérke volt. Imádta azt a kis fehér tüllszoknyát, amitől a mai napig nem volt hajlandó megválni.
Az iskolában a beiratkozáskor szerényen megjegyezték, hogy milyen szép neve van. Az általános iskolában ismerte meg két legjobb barátnőjét, Christát és Jessicát, azóta is összetartó a lány csapat.
A gimnázium mellett szintén tovább folytatta balett tanulmányait, de igen élénk érdeklődést mutatott az irodalom iránt. Az érettségi után fősulira jelentkezett, balett tanár szeretne lenni. A szülei azzal lepték meg idén nyáron, hogy mehet a Summer Campbe, a feltételek csak annyiból állnak, hogy érezze jól magát, és csiszolja a tánctudását, meg szerezzen új barátokat.