Az oldal dizájnja folyamatos szerkesztés alatt áll!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üzenőfal
Staff
Lionel Jones
pm
multik
Dapne A. Hale
pm
multik
Marco Lanter
pm
multik
Latest topics
» Végzet Ereklyéi
Pént. Feb. 13, 2015 6:59 pm by Vendég

» ⊰ Mysterious New Orleans
Kedd Nov. 25, 2014 9:15 pm by Vendég

» Isaac & Rich
Hétf. Szept. 01, 2014 12:11 am by Isaac Peterson

» Middletown - Napa vasútállomás [April x Odett]
Kedd Aug. 26, 2014 12:27 am by April Catliff

» Karakterfagyás
Hétf. Aug. 25, 2014 2:34 am by Teanna Light

» Véletlenek nincsenek - Rhys x Odett
Vas. Aug. 24, 2014 6:06 pm by Odett Hamilton

» Mary Hastor
Vas. Aug. 24, 2014 2:04 pm by Mary Hastor

» Asztalvadászat - Richard & Teanna
Pént. Aug. 22, 2014 12:10 am by Richard Cook

» Énekterem - Layla & April
Csüt. Aug. 21, 2014 8:44 pm by April Catliff

Top posting users this month

Share | 
 

 Aaron & Ian

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Adrian Herondale

avatar


»Hozzászólások száma : 32
»Join date : 2014. Apr. 13.
»Kor : 26
»Tartózkodási hely : ahol épp a kedvem tartja

TémanyitásTárgy: Aaron & Ian   Csüt. Május 08, 2014 6:23 pm




Aaron Takeshi


A lig vagyok itt néhány napja. A minap egyedül voltam a szobában. Nemigen voltam azzal elfoglalva, hogy azt csináljam amit az elmúlt napokban. Járkálni naphosszat a tábor területén és néha-néha talán meg is szólítani valakit. Ma egész végig a szobában voltam. Csak enni mentem le az étkezőbe és néha tettem egy kört az épületben vagy a fürdőszobában. Épp egy kellemes zuhanyból jöttem vissza. Felöltöztem már és a cuccaimat pakolgattam. A lap top-omon van egy aranyos, könnyen kezelhető és egész jó szimulátor ami a hangszerek hiányát és talán még a háttér énekesét is pótolni tudja. Így tudtam kísérletezni otthon a megírt dalaimhoz való zenével. Nem játszom hangszeren, de jó lenne egy kis bandát csinálni. Összeállni pár tehetséges emberrel, hogy a tábor végi "ki mit tud"-on megmutathassuk a tudásunkat és tehetségünket. Illetve örülnék neki ha a saját dalaimat lenne valaki aki segít megzenésíteni. Így én is jobban kimutathatnám a tehetségemet. Míg pakoltam egyik helyről a másikra teljesen magamba feledkeztem és nem törődtem semmivel. Énekelni kezdtem és a lap top-om is elindítottam, hogy zene is legyen mellé, az én számomhoz. Teljesen megfeledkeztem az időről és észre sem vettem, hogy túl hangos vagyok. Mi több, arra riadtam amikor egyszer megfordultam az ajtó felé, hogy valaki ott áll. Ijedtemben lányosan visítottam fel és húztam mellkasomhoz az ökleimet, illetve egyik lábamat is felemeltem. Egy lábon állva nagyokat pislogva néztem az ismeretlenre akit eddig még nem láttam. Néhány pislogás után leengedtem a lábamat és a kezeimet is. A gépemhez mentem és kikapcsoltam a zenét, amiben nem volt főénekes, mert az én voltam. Mély levegőt vettem és lassan fújtam ki. Megint lebuktam és bármennyire is szeretném eltitkolni a hangomat, de mégis megmutatni a tehetségemet, ez egyre rosszabbul megy nekem. Lehet nem is kellene tovább próbálkoznom. Elvégre egyszer majd úgyis ki kell állnom a színpadra az egész tábor elé. Hát, ez még odébb van és igyekszem titkolni a dolgokat, nemigen akar ez nekem összejönni.

words: 314 music: Cuckoo note: remélem jó lesz kezdőnek, belinkeltem a kari énekét is Smile
made by Rew

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aaron Takeshi

avatar


»Hozzászólások száma : 4
»Join date : 2014. May. 07.
»Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Ian   Pént. Május 09, 2014 6:18 am

Elég érdekes ez a hely, mit kell mondjak. Ezen a kontinensen még a levegő is más, mint otthon, Japánban. Minden pont olyan, mint ahogy a filmekben látni, ami már egy kicsit frusztráló. Túl tökéletesen indult az egész, és ez elég nagy félelmet keltett bennem, mert az ilyen dolgoknak sosincs jó vége. Otthon az angolom messze sokkal jobbnak számított, mint az átlagnak, és én azzal a tudattal szálltam fel a repülőre, hogy én igenis jó vagyok. Ááá, francokat. Megérteni mindent megértettem, tökéletesen ki tudtam magam fejezni, de a kiejtésem hihetetlenül gyatra.
Az táborba vezető út nem volt valami rövid. A fél városon át kellett sétálnom, hogy elérhessek a buszpályaudvarig. De nem probléma, legalább várost is nézhettem közben. Származásomat nem hazudtoltam meg, mindent, még a legfeleslegesebb dolgokat is lefotóztam. Elég vicces volt, meg legalább levezethettem a feszültségem. Na meg itt épp az ellenkezője van, mint odahaza. Otthon mindenhol ázsiaiak, fehér emberek alig fordulnak elő, míg itt mindenhol fehér ember, és alig találni ázsiait,és ez engem szörnyen megijesztett.
A tábor elég barátságosnak tűnt, így első benyomásra. Valakitől gyorsan megtudakoltam, hogy hol van a szállásom, és indultam is kipakolni.
Amikor az ajtóba értem, a szobában egy nálam nem sokkal idősebb srácot pillantottam meg. Egy laptopon készített instrumentalhoz énekelt éppen valami dalt. Elég érdekesen nézett ki, gondolkodtam rajta, hogy lefotózom, de az elég bután jönne ki, ezért az iphone-om inkább hagytam a zsebemben pihenni. Kis idő múlva ő is észrevett engem. Reakciója elég érdekes volt, alig bírtam ki, hogy ne mosolyodjak el. Kicsit zavarba jöttem, és a tarkómat vakargatva reflexből csak ennyit böktem ki:
- Hajimemashite. Aaron Takeshi desu. Douzouyoroshiku! - öt másodperc múlva azt hittem, hogy mindjárt fejbevágom magam egy baltával. Mivel nem a legjobb ötlet japánul beszélni hozzá, idegesen végiggondoltam, hogy ilyenkor mit szoktak csinálni az amcsi filmekben. Felvettem valami "laza" pózt, ami előbb volt idétlen, mint laza, és amolyan mély, felvágós hangon megszólaltam: -Csá!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adrian Herondale

avatar


»Hozzászólások száma : 32
»Join date : 2014. Apr. 13.
»Kor : 26
»Tartózkodási hely : ahol épp a kedvem tartja

TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Ian   Pént. Május 09, 2014 6:50 pm




Aaron Takeshi


N em a legmegfelelőbb pillanatban értek "tetten". Sokkal jobban örültem volna ha ma tök nyugalom fogad, de úgy tűnik nekem, hogy ez nem fog összejönni. Persze nem félek új barátokat szerezni és ami a legérdekesebb ebben az egészben, hogy eme tábor rengeteg új és teljesen különböző egyének megismerésére ad lehetőséget. Egy cseppet váratlanul ért a helyzet, amit a pillanatnyi visításom és a hirtelen felvett teljesen nevetséges és komolytalan pózom erősített meg. Alaposan meglepődtem, de aztán észbe kaptam és a zajforrást is megszüntettem. Az ismeretlennél lévő bőrönd hatására arra tudtam következtetni, hogy ő is táborozó, méghozzá nem rég érkezhetett. Ezen elmosolyodtam, de az ő zavara bennem is megtartotta az enyémet. Ez még több és szélesebb barátságos mosolyra késztetett, amit nem tagadtam le. Az idegen valami teljesen ismeretlen és furcsa nyelven szólalt meg. Ránézésre valami ázsiai nyelven, amiből egy szót sem értettem. Na jó, Aaron. Ezt felfogtam. Nagyokat pislogtam rá értetlenül és tekintetem többször is végigjárattam rajta. Aztán felvett egy lazább és számomra nem túl barátságos stílust és végre valahára angolul szólalt meg. Volt akcentusa, de nem foglalkoztam ezzel. Ettől függetlenül érdekes személyiségnek látszott. Ez felkeltette az érdeklődésemet.
- Szia. - nyögtem ki végül én is, teljesen barátságosan és mosolyogva. Egy kissé fáziskésésen, de én is köszöntem. Utána leültem az ágyamra és összekulcsoltam ujjaimat magam előtt, miközben könyökeimmel a combjaimon támaszkodtam.
- Bemutatkozol angolul is, vagy ki kell találnom a nevedet? - kérdeztem egy kicsit bohókásan, mert nem sértésnek szántam - Egyébként én Adrian Herondale vagyok. A barátaimnak Ian. - mutatkoztam be én is- Én az énekesek csoportjába tartozom. És te?
Érdeklődve, kíváncsian néztem a nálam talán fiatalabb srácra, de igazából nem tudnám megmondani a valódi korát. Fiatalabbnak néz ki, de még az is lehet, hogy idősebb. Sosem lehet tudni az ázsiai származásuknál a valódi korukat, de ez engem nem zavar. Sokkal inkább érdeklődve vártam és figyeltem az ismeretlen reakcióit, hátha letudok szűrni belőle valamit. Bár nem vagyok gyakorlott ebben, azért hátha sikerül valamit kivennem a jelleméről vagy arról, hogy most mennyire érzi magát furcsán.

words: 332 music: Aha! note: -
made by Rew

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aaron Takeshi

avatar


»Hozzászólások száma : 4
»Join date : 2014. May. 07.
»Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Ian   Pént. Május 09, 2014 9:23 pm

Szerintem utál. Én meg vagyok győződve róla, hogy utál. Jól van Aaron, nyugi, nem is ismer, most látott életében először, ne gondolj hülyeségeket. Nagylevegő, és ki, és be… Ja, amúgy kicsit sem vagyok ideges, nem, dehogy.
Miután ő is köszönt, körülnéztem a szobában. Felülmúlta az elvárásaim, rosszabbra számítottam. Odatipegtem az érintetlen ágyhoz, letettem a bőröndömet, míg ő újra szólt hozzám.
- Opsz, gomen, kiment a fejemből.. Hiroto Aaron Takeshi a nevem, de hívj csak Aaron-nak.
Mielőtt elkezdtem volna pakolni ismét rá néztem, és megakadt a szemem az arcán. Felfedeztem rajta valamit, amitől úgy felderültem, hogy csak na! Te jó ég, volt sminkje. Visszafogott, de attól még volt. Jól esett volna a nyakába ugrani, de mivel fogalmam sincs, hogy a fizikai kontaktusnak errefelé milyen törvényei vannak, ezt inkább kihagytam. Mondjuk, ha eme információ tudatában lennék, akkor sem ugornék csak úgy a nyakába, azért ennyire nem vagyok buzi. A kevés itt öltött időm alatt s ok lányon láttam már sminket, de egyetlen egy fiún sem. Jó, otthon sem szokta minden második férfi kisminkelni magát, de azért jól esett az a tudat, hogy errefelé is vannak ilyesféle emberek. És…legalább ha elfogna a közös témánk, beszélhetünk arról, hogy ki milyen szemceruzát használ. Chh..
Barátságosnak tűnt, semmi ellenszenvet nem láttam benne, ezért pakolás helyett inkább leültem az ágyra törökülésben, és válaszoltam az imént feltett kérdésére.
- Én a zenészek közé. Basszusgitáron játszom. És akusztikus gitáron, elektromos gitáron, na meg egy kicsit zongorázni is tudok. – mondtam, majd őt nézve valami egy kicsit elgondolkodtatott. – Mennyi idős vagy? – húztam össze a szemöldököm. – Én? Én 91. Vagyis, 19. Gomen, ezeket a számokat még mindig keverem..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adrian Herondale

avatar


»Hozzászólások száma : 32
»Join date : 2014. Apr. 13.
»Kor : 26
»Tartózkodási hely : ahol épp a kedvem tartja

TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Ian   Szomb. Május 10, 2014 11:40 am




Aaron Takeshi


É rdeklődve figyeltem az ismeretlent, aki először egy számomra teljesen ismeretlen nyelven szólalt meg. Barátságosan mosolyogtam rá és néztem, ahogy az üres ágyhoz megy. Nem kezdett el pakolni, mint azt mások kezdenék el csinálni. Inkább csak felém fordult és leült velem szemben, enyhén átlósan a másik ágyra. Tekintetemet végigjárattam rajta így is, hogy felhúzott lábakkal helyet foglalt. Bemutatkozására csak bólintottam, hogy rendben és tovább figyeltem az új srácot. Amikor azt mondta, hogy zenész akkor megörültem és szerintem a szemem is felcsillanthatott, de a hirtelen kiegyenesedett hátamat hamar el is engedtem és újra enyhén görbén ültem. Amennyire egészséges. Mondjuk előre is vagyok dőlve, szóval ez lényegtelen. Mikor megkérdezte a koromat és elmondta, hogy ő mennyi akkor hangosan kuncogni kezdtem. Fehér fogaimat megmutatva nevettem. Igyekeztem ezt elfojtani. Nem sértésből nevetek. Szerintem ez aranyos. A külföldiek szoktak tévedni, bár nekünk is vannak nyelvbotlásaink. Mosolyogva, szinte kuncogva mondtam el, hogy én hány éves vagyok:
- Szerencsére az én koromat nem lehet félreérteni. Épp egy évvel vagyok több, mint az általam ismert felső korhatár a felnőttel és a gyerekek között. Azaz 22 éves vagyok. Így mindenhol felnőttnek számítok, bár ezt szerintem nem lehet korhoz mérni. Láttam már harmincéves embert úgy viselkedni, mint egy gyerek. Sajnos vannak olyanok akiknek nem nő be a feje lágya. - igyekeztem nem túl gyorsan, lassabban beszélni, hogy minden szavam érthető legyen és ne keletkezzenek félreértések. Az ilyen helyzetekben előfordulhatnak ilyenek, és ez megnehezítheti valakinek, hogy barátai legyenek és könnyebben alakulnak ki vitás helyzetek is, de szerintem itt nem lesz gond. Igyekszem figyelni Aaron szavaira, egyébként sem vagyok valami nagy vitatkozós és kötekedős típus. Engem nem zavar. Kíváncsian dőltem előrébb és fürkésztem a srác arcát, aki fiatalabb volt nálam, pont úgy, ahogy azt reméltem. Eközben pedig megszólaltam, ismét, bár nem vagyok túlságosan beszédes típus. Nagyobb társaságban biztosan csendben lennék és hallgatnám a többiek csacsogását. Mi több, talán más esetben még egyedül is csendben maradva fojtatnám a pakolást. De nem most. Most kíváncsi vagyok.
- Honnan származol? Ha nem sértelek meg a kérdéssel. Itt éltél már Amerikában, vagy máshonnan jöttél? - egy kicsit zavarban vagyok amiért rajtakaptak az éneklésen, de reményeim szerint erről hamar el is terelődik a téma, amint elkezdünk általánosabb dolgokról beszélgetni. Persze, nem titkolhatom örökké, hogy hogyan énekelek. A nyilvánosság előtt énekelni pedig még nem vagyok kész. Sosem énekeltem még sok ember előtt. Őszintén szólva senki előtt sem, az anyámat leszámítva és azt a két embert akikkel itt a táborban találkoztam. Aaron így már a negyedik ember, és remélem, hogy a szám nem fog tovább nőni egy ideig. Nem érezném jól magam. Legalábbis azt hiszem.

words: 425 music: Aha! note: szórakoztató volt a reagod Smile
made by Rew

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Aaron Takeshi

avatar


»Hozzászólások száma : 4
»Join date : 2014. May. 07.
»Kor : 23

TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Ian   Hétf. Május 12, 2014 6:24 pm

Teljes odafigyeléssel értelmeztem, és fordítottam át az én nyelvemre, amit a koráról mondott. A fejem elég hülyén festhetett, de megnyugtatott az a tudat, hogy minden ember feje hülyén néz ki, miközben koncentrál. Igazság szerint azért fiatalabbnak hittem, pedig ez általában fordítva szokott előfordulni egy ázsiai és egy amerikai között.
Míg én a gondolataimba mélyedtem, ő egy újabb kérdést intézett felém. Tetszik, hogy ilyen illedelmes. Általában mi, ázsiaiak utáljuk, hogy mindenki általánosít, és egyből lekínaizznak, csak mert húzott szeműek vagyunk, és ebből eredően sokan azt sem szeretik, ha egyből lerohanják, hogy "Jaj, te honnan származol?". De nem hurrogom le szegényt, legalább is megpróbálom, mert…mert.
- Japán vagyok. Kiskorom óta ott élek, most vagyok először külföldön. – vakarom meg a tarkómat. – Nem csoda, hogy ilyen kínosan érzem magam. – jegyzem meg, inkább saját magamnak.
- Ugye az nem probléma, ha én közben kiveszem a lencsém? Mióta elindultam otthonról, azóta bent van, és a repülőn sikerült elaludnom, és most nagyon fáj a szemem, és attól félek, hogy valami baja lett. – szólalok meg félénken. Meg sem várvom a válaszát, csak gyorsan kihúzom a szememből a telefonomat, és benyomom az első kamerát. Szempillantás alatt kiveszem a helyéről a két lencsét, és a tartóba teszem. De ahogy rá nézek miután kész lettem, kezdtem egyre inkább hülyének érezni magam. Egy másodperc alatt belegondolom magam a helyzetébe, és most már tényleg meg vagyok bizonyosodva arról, hogy nem kedvel. Legalább is én fordított esetben teljesen hülyének nézném, ha valaki hirtelen beállítana, miközben énekelek, lepakolna és leülne az ágy közepére egy bakancsban, és első dolga az lenne, hogy a szemében turkáljon. Jut eszembe, a bakancsomat igazán levehettem volna, mielőtt felülök a hófehér ágyneműre. Gratulálok Aaron, ezt is jól összehoztad..
Valahogy szörnyen gitározhatnékom lett, az valahogy segítene összeszedni magam, de ahogy nézem, erősítőt itt nem nagyon fogok találni. Legalább is ebben a szobában. Egy pillanat alatt még a vér is megfagyott az ereimben. És ha nem fogok találni erősítőt? Meg fogok halni! – De figyelj… Ebben a táborban, ugye van valahol erősítő? – szinte már olyan nagy szemekkel néztem rá, hogy már el is képzeltem, ahogy a szemgolyóim kiesnek a helyükről, és elkezdenek pattogni a földön.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Adrian Herondale

avatar


»Hozzászólások száma : 32
»Join date : 2014. Apr. 13.
»Kor : 26
»Tartózkodási hely : ahol épp a kedvem tartja

TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Ian   Hétf. Május 12, 2014 6:56 pm




Aaron Takeshi


F igyelmem nem lankadt. Rajta tartottam a szememet az idegenen, vagyis, Aaron személyén és hallgattam a szavait. Igyekeztem megérteni mit mond az akcentusával és végig barátságosan rá mosolyogtam. Kicsit furcsa volt nekem. Olyan szétszórtnak tűnt, de az is lehet, hogy csak túlságosan is izgatott vagy zavarban van. Esetleg egyszerre mindkettő. Azt hiszem ettől egy kicsit én is feszengve érzem magamat, de igyekszem ezt nem kimutatni. Kezeimet hátra szeme és úgy támaszkodom az ágy másik végével. Amikor a kontaktlencséjéről szól csak bólintok, hogy rendben, de nem bírok odanézni amikor a szeméhez közelít. Elfordítom a fejemet és közben rögzítem fejemben az új információkat. Nem volt ínyemre ez a szemembe nyúlok dolog, de szerencsére én sosem voltam és remélem nem is leszek szemüveges. Ezt a tisztet meghagyom másoknak. Bár azt mondják, hogy a szemüveg öltöztet, és szerintem sokaknak jól is áll. Mikor a hangokból meggyőződtem arról, hogy már nem turkál a szemében a lencséje után akkor újra felé fordítottam a fejemet és az eltorzult arcomat is igyekeztem kisimítani. Sikerült is. Épp megszólaltam volna amikor ő kérdezett előbb. Nagyon érdekes jellem ez az Aaron. Kissé szórakozott, szétszórt és mintha sok energiája is lenne. De ezzel nincs is semmi gond. Nem panaszkodom róla, mert nincs is miért. Csak növeli a kíváncsiságomat felé és egyre több kérdés jut eszembe amit feltehetnék neki, de egyenlőre ezt nem teszem. Helyette elgondolkozom a kérdésétől, aztán válaszolok neki.
- Ha jól emlékszem láttam egy szobát tele hangszerekkel. Biztos találsz ott neked való dolgokat is. Illetve, volt egy stúdió is és még egy másik terem is. Abban volt színpad és nézőtér. Szerintem nem lesz gond az előadással, a próbákkal és a kellékekkel sem. Nem kell aggódnod. - igyekeztem szavaimat lassan és érthetően intézni. Szeretnék egyszerűen is fogalmazni, de valahogy nem megy egyszerre minden, hogy biztosan megértse amit mondani akarok. Ez az egy hátránya van annak, ha idegen nyelvet beszélsz, de ez mindenkivel előfordulhat. Szerencséje van, hogy vannak emberek akik igyekeznek megértőek lenni, és nem nézik le emiatt. Láttam már, hogy külföldi ember nem tudott boldogulni, mert a másik túl gyorsan beszélt. Ilyenkor kell jó sok pénzért fordítót vinnie magával az embernek. Egy ember aki megértet téged a helyiekkel. Nos, ennek vannak hátrányai is szóval... inkább csendben maradok. Most inkább nekem kellene kérdeznem valamit, de épp az imént felejtettem el azt a sok és általános kérdést ami az előbb még eszemben volt. Í, ez nem valami jó rám nézve, és a beszélgetést, az ismerkedést is hátráltatom ezzel, szóval remélem neki lesznek kérdései. Ha nem, akkor most csendben leszünk egy kicsit. Nem túl jó a zavartságát tekintve, már ha az egyáltalán, de nem tehetek mást. Ezt elszúrtam.

words: 433 music: Aha! note: -
made by Rew

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: Aaron & Ian   

Vissza az elejére Go down
 

Aaron & Ian

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Summer Camp :: Játéktér :: Tábor és környéke :: Férfi részleg-