Tárgy: Zandra Daniella Vain Csüt. Dec. 05, 2013 9:43 am
Zandra Daniella Vain
KARAKTER TELJES NEVE: Zandra Daniella Vain BECENÉV: Danie , Zan SZÜLETÉSI DÁTUM/HELY: 1992.02.10. Cullman KOR: 21 CSOPORT: Sportoló PLAY BY: Alexandra Daddario
KÜLSÖ JELLEMZÉSE
SZEME: Hideg, jeges kék ÉRDEKESSÉG: Bal karomon van egy hosszú heg.. autóbaleset. ALKATA: Vékony, nőies és sportos. A három legjobb tulajdonság egyben. Mindigis odafigyelt a súlyára , hiszen kiskorában duci volt. RUHÁZAT: Kihívó, de alkalomhoz illő darabok és természetesen mindig praktikus.
BELSÖ JELLEMZÉSE
JELLEM: Ki vagyok én? Az a lány, aki nem fog neked mindenáron jópofizni és ha valami bosszantja, azt a szemedbe mondja célozgatások és jelentőségteljes hallgatások helyett. Ne értsetek félre nem vagyok bunkó szimplán gyűlölöm a kétszínűséget és az ilyenfajta őszinteséget másoktól is elvárom. Hihetetlenül temperamentumos vagyok , nagyon hamar megy fel bennem a pumpa, de ha nincs igazam azt hajlandó vagyok belátni. Szívós vagyok és talpraesett ami valószínüleg annak köszönhető, hogy anyám elhagyott amikor 8 éves lettem. Elment a patikába és soha többé nem jött vissza. Mindigis nehezen barátkoztam, de akik hajlandóak voltak időt szánni a dióhéj feltörésére azokat mindennél jobban tudom szeretni.
Az állatokkal mindigis könnyebben jöttem ki , mint az emberekkel. Kiskoromban lovagoltam indultam is pár versenyen. Miután kinőttem ezt a kislánys ábrándot a kűzdősportok következtek, azon belül a K1.
HOBBI: Olvasni, lovagolni, egyébként egy önkékéntes lelkisegély szolgálat vagyok... csak azoknak akiket szeretek. CÉLOK: Őszintén? Lövésem sincs.
ÉLETEM TÖRTÉNETE
Rezzenéstelen arccal ültem a nyeregben. A friss bőr illata, amely a szerszámokból számazott megnyugtatott. Szép hófehér lovaglónadrágom még nem is volt használva. Alattam egy izgága 8 éves ló próbál közelebb kerülni a többiekhez, de hiába mert nem engedem neki. A hangosbemondó recsegéséből kiszűrtem a nevünket és ütemesen felvonulunk a pályára. Rövidesen elhangzott a duda és rálovagoltam az első akadályra. Féltem. Rettegtem, hogy valami nem fog működni, de ezt nem adhattam át társamnak. Könnyedén emelkedtünk át a rúd felett és pohán értünk földet. Játékosan felhorkantott a lovam miközben tovább hajtottam. Szinte repültünk a lécek felett és amikor végeztünk az edzőm elégedett arcával találtam szemben magamat. Sosem láttam még mosolyogni, de akkor az összes közös évünket bepótolta. Nem nyertünk. Harmadikok lettük, én mégis boldog voltam a saját lovam hátán. Az edzőm vezetett hazafelé. Mögöttünk a szállítóban a lovam pihent. Fülhallgatóval a fülemben, félig lehunyt szemekkel figyeltem a sötétben világító fényszórók táncát. Egy hangos dudaszóra ébredtem fel... ez az a hang amiről még holtan is tudod, hogy egy kamioné. Leszorított minket és beborultunk az árokba. Whisper-nek esélye sem volt abban a fémkalikában. A kocsink az oldalán feküdt miután néhány métert gurult. Én kiestem az ablakon és talán ezért értem túl. Minden olyan tompa volt. De egy hangot tisztán hallottam mindezek ellenére. A lovam haldoklását. Nem voltam magamnál csak néhány percig, pont elég volt ahhoz, hogy végighallgassam a haláltusáját és a csendet , amiben Ő örökre eltünt és csak az az egy dolog maradt meg bennem, hogy ha erősebb vagyok és lábra bírok akkor állni, akkor megmenthettem volna. Feltéphettem volna a szállító ajtaját. Ehelyett magára hagytam. Kómában feküdtem néhány hétig. Súlyos agyrázkódásom volt és nyílt törésem volt a bal karomban. Onnan maradt meg a heg. Amikor először kinyitottam a szememet Layla ült az ágyam szélén. Sírt.. azt hiszem. De én mindenképpen. Rehabilitációra kellett járnom, ahova a barátnőm minden áldott nap elkísért, hogy lássa, ahogy helyrejövök és megvígasztalhasson, amikor minden a nyakamba szakad. Lemondtam életem sportjáról mert elveszítettem a társamat, az edzőmet és helyette csak görcsös félelem maradt. Zárkózott lettem, keveset beszéltem, dühkezelési problémákkal egyik orvostól a másikhoz küldtek. Aztán egy nap elkezdtem verekedni. Megerősödtem és kezdtem összeszedni magam. Ezzel ugyan Whisper-t nem hozhattam vissza, de egy kicsit jóvá tehettem akkori gyengeségem. Néhány év terápia és költözés után Layla eltünt az életemből. Csupán egy Skype kép volt a monitoromon, ami minden este vagy hétvégén megjelent majd eltünt, de végülis mindig ott volt nekem a bajban és én is neki. A szüleim leptek meg azzal, hogy táborba menjek, ahol egyébként Layla is tartózkodik bár ezt az utazás nepjáig nem kötötték az orromra. Zandra visszatér.
Marco Lanter
»Hozzászólások száma : 139 »Join date : 2013. Nov. 24. »Kor : 33 »Tartózkodási hely : Summer Camp