Az oldal dizájnja folyamatos szerkesztés alatt áll!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üzenőfal
Staff
Lionel Jones
pm
multik
Dapne A. Hale
pm
multik
Marco Lanter
pm
multik
Latest topics
» Végzet Ereklyéi
Pént. Feb. 13, 2015 6:59 pm by Vendég

» ⊰ Mysterious New Orleans
Kedd Nov. 25, 2014 9:15 pm by Vendég

» Isaac & Rich
Hétf. Szept. 01, 2014 12:11 am by Isaac Peterson

» Middletown - Napa vasútállomás [April x Odett]
Kedd Aug. 26, 2014 12:27 am by April Catliff

» Karakterfagyás
Hétf. Aug. 25, 2014 2:34 am by Teanna Light

» Véletlenek nincsenek - Rhys x Odett
Vas. Aug. 24, 2014 6:06 pm by Odett Hamilton

» Mary Hastor
Vas. Aug. 24, 2014 2:04 pm by Mary Hastor

» Asztalvadászat - Richard & Teanna
Pént. Aug. 22, 2014 12:10 am by Richard Cook

» Énekterem - Layla & April
Csüt. Aug. 21, 2014 8:44 pm by April Catliff

Top posting users this month

Share | 
 

 Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Szomb. Május 17, 2014 9:21 pm

Nem voltam biztos benne, hogy el fog-e jönni. Nem számítottak a szavai, és hogy nemrég még én voltam az ijedt fél, kétségeim támadtak a találkozónk felől. Méghozzá nagyok. Azt sem tudtam, miről is fogunk beszélni, akar-e még beszélni velem, vagy sem. Úgyhogy muszáj volt szépen felöltöznöm és nem úgy kinéznem, mint tegnap. Egy magabiztos embernek kellett tűnnöm. De mit csinál egy igazán magabiztos ember? Valószínűleg nem arról gondolkodik, amiről én, hanem cselekszik is. De mégis hogyan? Az a legrosszabb, hogy még csak nem is tudtam, mit kéne tennem. Nemrég küldtem neki egy üzenetet, hogy nem akar-e akkor ma találkozni velem, a régebbi szövegére meg csak annyit írtam, hogy ok. Nem igazán akartam foglalkozni a bocsánat kérésével, főleg ha nem is volt igazán miért szabadkoznia.
A tükörbe néztem és megpróbáltam egy elviselhető hajviseletet adni magamnak. Majd feladván minden próbálkozásomat, áttértem a ruhára. Igaz, hogy tegnap még azt beszéltük meg, hogy nem kell különösebben kiöltözni, de azért még sem akartam túlságosan bénának tűnni. Szóval felvettem egy szürke pólót és egy fekete szoknyaféleséget, meg egy piros magassarkót. Azt már csak a jó isten tudja, miért, hiszen sosem voltam valami tökéletes a magassarkúkban való sétálásban. Persze, nem szoktam elesni bennünk, viszont olyan könnyedén sem szoktam lépgetni bennük, mint mondjuk lányok. De se baj. Mert egyszerűen képtelen lettem volna egy sima farmerben és pólóban odasomfordálni.
Rio-nak gyorsan küldtem egy üzenetet, hogy a mozinál fogok lenni úgy hat körül. Írhattam volna azt is, hogy találkozzunk egy étteremnél, vagy ilyesmi, de nem akartam megkoskáztatni, hogy nem jön el, én pedig egyedül fogok enni. A mozi mellett viszont sokkal biztonságosabb volt, hiszen ha mégsem maradt rám ideje – vagy csak nem akart találkozni velem – én legalább betudok ülni egy filmre. Szóval mindenképp tudnék valamit csinálni.
Felsóhajtottam. Kezdek rémísztően elővigyázatos lenni. Csak azt nem tudom, hogy miért. Hiszen épphogy csak tegnap volt, hogy ő szerelmet vallott nekem. A fenébe is. Tegnap szerelmet vallott tegnap! Mit is érdekel engem, hogyan fogok kinézni, vagy hogy el fog-e jönni? Nagy valószínűséggel el fog, mert valami nagy baj vele, ez egyértelmű. Spanyolul szerelmet vallott nekem, az istenért is. Azt hitte, hogy nem fogom érteni amit mond, vagy csak így próbált a komolyságára utalni? Hiszen az ember anyanyelve mindig is közelebb állt a másikhoz, mint a tanult. De mindegy is ez most. Ideje a jelennel foglalkoznom, és nem azzal, hogy mit mondott nekem tegnap. Elégre, meglehet, hogy nem is gondolta komolyan.
Miután elkészültem mindennel, kikéredkeztem, hogy elmehessek a városon kívülre, majd elment pontosan oda, ahova ígértem, hogy lenni fogok. A helyi nagy mozi elé. Lepillantottam a kistáskámra, és inkább nem néztem meg, hogy jött-e üzenetem. Most nem álltam készen egy nemre. Bár talán arra sem, hogy eljön... Készen-e álltam valamire? A menekülésre talán. Igen. Arra biztosan.
Egy plakáthoz fordultam és úgy tettem, mintha anna a nézéseb mélyültem volna el teljesen. Így legalább senki sem fog bolondnak nézni. Csak én magam. Na meg azok, akik azon gondolhathatnak, hogy vajon mégis mért bámulok egy hírdetést.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Vas. Május 18, 2014 10:20 am

*A tegnapi nap számomra nagyon is sokat jelentett. Csak még jobban megerősített abban, hogy Ana az, aki kell nekem. Szeretem. És ezt neki is megmondtam, igaz, spanyolul. De ha okos, már pedig az, akkor rájön mit mondtam neki. Nem tudom, hogy mi a jobb. Ha rájön vagy ha inkább nem tudja mit mondtam. Valahol azt akarom, hogy tudja mit érzek és halálosan komolyan is gondolom... még ha ezt ő nem is hiszi el.
Nagyon be voltam sózva, hogy láthatom ma újra. Ráadásul kitaláltam azt is, hogy vinni fogok neki ma valamit. Igaz, még nem találtam ki mit. Már éppen írtam volna neki egy sms-t, hogy mikor találkozzunk, amikor megszólalt a mobilom. Tőle jött az sms, hogy a mozinál fog várni. Szélesen elmosolyodtam és készülődni kezdtem, pont mint egy kamasz fiú. Persze előtte visszaírtam, hogy ott leszek. Letusoltam, hajat mostam, borotválkoztam, fogat mostam. Gondosan válogattam ki a ruháimat annak ellenére, hogy megbeszéltük semmi puccos kiöltözés meg ilyenek. De ha étterem és randi, akkor azért illik kinézni valahogy. Egy fekete farmert és egy fehér rövid ujjú inget vettem fel. Zsebembe tettem a mobilom és a tárcám, felkaptam a kocsikulcsom és már indultam is. Odafelé még megálltam egy helyen, hogy megvegyem neki a kis meglepit, nem nagy dolog, de remélem örülni fog neki. A mozitól nem messze parkoltam le az autóval. Már messziről kiszúrtam a vörös haját. Amint közelebb értem, a lélegzetem is elállt, hogy mennyire dögös volt. Éppen háttal állt, de ezúttal nem öleltem át, mert tegnap is a frászt hoztam rá azzal. Inkább csak megálltam mögötte és elé nyújtottam az egy száll vörös rózsát.* -Nagyon jól nézel ki. *Csak miután megszólaltam, hogy felismerje a hangomat, mertem a másik karom köré fonni. Nagyon megkönnyebbültem, hogy ismét látom, mert még mindig féltem, hogy ez csak egy álom, amiből hamarosan felébredek és újból egyedül leszek.
Másik felem pedig nagyon is kíváncsi volt, hogy Ana magában hogyan rendezte le azt, hogy kimondtam neki azt, amit érzek. Talán nem is hitte el, hogy komolyan gondolom. Pedig így van, tiszta szívből szeretem. Ezt már csak vele is el kell hitetnem, hogy nem hazudok.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Vas. Május 18, 2014 6:42 pm

Nem hiszem, hogy voltam-e már ennyire ideges az életemben. Valószínűleg igen, de ez most nem számított. Csupán abban reménykedtem, hogy tényleg el fog jönni. Tudtam, hogy akár meg is nézhetném a bejövő üzeneteimet a telefonomon, amiről eszembe is jutott körülbelül százszor, de jobb volt az egészet a véletlenre bízni. Hiszen mégis ki akarta volna elrontani a napját azzal, hogy meg nézi az üzeneteit és kiderül, hogy a pasi, akivel jár, és aki nem rég még szerelmet vallott neki, nem is fog eljönni vele sehová? És mindez a lány hibájából? A lány, aki én volnék.
Körül néztem, de még mindig nem láttam őt, a késztetésem pedig csak egyre nőtt, hogy megnézzem a telefonomat. Ha jól láttam, épp most vetítenek egy jó filmet a moziban. Azzal el is terelhetném a figyelmemet arról, hogy nemrég utasítottak vissza. Ráadásul a film nem is romantikus, úgyhogy akár be is ülhetnék rá és elterelhetném a figyelmemet Rio-ról.
A földre pillantottam, és azon gondolkodtam, hogy talán mégis csak előkéne vennem a mobilomat, és a fülemhez emelnem, hogy úgy tűnjek, mint aki telefonál, nem pedig egy helyben áll egy mozi mellett. Már épp készültem is rá, hogy elővegyem, mikor meghallottam Rio hangját. A testemet abban a pillanatban el is érte a megkönnyebbültség, hogy eljött.
Hagytam, hogy átöleljen az egyik karjával és hozzábújtam, miközben a szívem hevesen dobott. Mintha ma még jobban nézett volna ki, mint tegnap, ami csak azt az érzést keltette fel bennem, hogy ez az első randink. Igaz, hogy ez tényleg az első volt, viszont nem most találkoztunk először, hogy így érezzem magamat.
A szemeibe pillantottam, és elmosolyodtam.
- Köszi – mondtam, és hálát adtam az égnek, hogy nem pirultam el, majd átvettem tőle a rózsát. Valamiért mikor így viselkedett, még bizonytalanabbul éreztem magamat. Talán, mert túl szép volt ez az egész.
Ezután feléhajoltam és gyengéden megcsókoltam. Oké. Ez még mindig ő volt.  És valahogy ez megnyugtatott afelől, hogy csak azért, mert most a táboron kívül találkozunk, semmi sem változott. Talán csak annyi, hogy most még félénkebb lettem.
- Na, és akkor hova megyünk? - kérdeztem kíváncsian, mert nem tudtam, hogy mégis milyen és melyik étterembe akar elvinni. Mikor pedig körül néztem, valamiért egy nagyon jó érzés vett engem körül.
Olyan sok embert láttam itt össze-vissza sétálva, de egyik sem volt olyan, mint Rio. Bár még mindig nem tudtam elhinni, de nagyon örültem, hogy az enyém Rio. És valahogy a karja körülöttem is biztonság érzettel töltött el. És nem. Én nem fogom azt mondani, hogy szerelmes vagyok belé, mert legalább az egyikünknek nyugodt fejjel kell gondolkodnia. Még akkor is, ha legszívesebben átadnám magamat az érzésnek, ami a közelében körül vesz.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Vas. Május 18, 2014 8:24 pm

*Amikor megláttam ott állni a mozi előtt, egyszerűen lenyűgözött. Még csak hátulról láttam, de bárhol felismertem volna. Nem csak a vörös hajáról, hanem... nem is tudom, simán megismertem volna. És ezzel a felismeréssel együtt óriásit dobbant a szívem. Azt éreztem, hogy ha most bárki rá mer nézni, az nagyon megbánja még azt is, hogy megszületett. Annyira nagyon birtokolni akartam őt, hogy az már szinte fáj. Fogalmam sincs honnan jött ez az idegen érzés, ami hatalmába kerített, ha vele voltam. Tudom, hogy nem vagyok józan sem, ha ő róla van szó... képtelen vagyok a tiszta fejjel való gondolkodásra.
Viszont valami nyugalom szállt meg, amikor a karomba zárhattam. Talán, mert megnyugodtam, hogy most már itt van velem és vigyázhatok rá. Viszonoztam a csókját és megsimogattam az arcát. Ez az apró kis érintés is nagyon sokat jelentett nekem.*
-Hát nem megmondtam, hogy elviszlek egy olasz étterembe? *Mosolyodtam el szélesen. De még mennyire, hogy elviszem oda. Aki szereti az olasz konyhát, annak tuti törzshelye lesz. Nem túl puccos, de nagyon jól főznek, valóban hűek az igazi olasz konyhához. Megfogtam Ana kezét és elindultam vele az utcán. Szerencsére nincs túl messze innen, csak két saroknyira.
Ahogy sétáltunk, szinte harapni tudtam volna, amikor azt láttam, hogy egy pasi megbámulta Teannát, de igyekeztem uralkodni magamon. Hogy ne a környezetünkre figyeljek, rápillantottam.* -Azt hiszem sok mindenről kell majd beszélnünk. *Nem tudom, hogy lesz-e erőm már ma elmondani neki mindent, de erőse kétlem. Túlságosan jó ez az egész, nem akarom elrontani. Az is igaz, hogy fogalmam sincs mikor lesz a megfelelő pillanat arra. Férfiasan bevallom, hogy félek.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Vas. Május 18, 2014 8:51 pm

Még a mosolya is elkápráztatott. Mintha így a táboron kívül minden sokkal jobb lett volna, nem is tudom, miért. Már nem is nagyon elmélkedtem a szavain. Bárhogy is értette őket, máshor is gondolkodhatok róla, mint most. Ráadásul ő sem tűnik úgy, mint aki nagyon rám akarná erőszakolni a témát.
- De igen – feleltem visszamosolyogva rá. Mikor megfogta a kezemet, elfogadtam, és úgy sétáltam vele az étterem felé. Ahhoz képest, hogy egy csomó ember mászkált körülöttünk, egészen felszabadultan éreztem magamat. Kissé zavartan is, de leginkább jól. Láttam, hogy egy pasi egyszer csak rám bámult, de nem nagyon foglalkoztam vele. Csak azt reméltem, hogy nem ismertem valahonnan, mert ha igen, akkor most biztos bunkónak tarthat azért, mert nem köszönök neki. Nem, mintha olyan sok pasast ismernénk. Eddig szerintem – Rio kivételével – csak két fiúval találkoztam. Viszont abban biztos voltam, hogy nem Adamt láttam, hiszen szerintem az ő szemeit bárhol felismerném. Tegnap is szinte úgy világított a sötétben, mint ahogy egy macskának szoktak. - Szerinted ismertem? - gondolkodtam hangosan, elvégre elég fiatalként nézett ki. Szóval ki tudja.
A következő szavai azonban kizökkentettek az elmélkedéseimből. Vajon ezzel mire akart célozni? Talán szóba akarja hozni a tegnapi szavait? Mert arra egész biztosan nem álltam készen.
- Hát nem nagyon fogunk tudni semmi mást csinálni egy étteremben, mint enni, inni, és beszélgetni – mosolyogtam rá. Már bántam is, hogy nem a mozit választottak. Ott legalább nem tudná felhozni a szerelmi vallomását. - Egyébként mi a kedvenc olasz kajád? - kérdeztem, hogy még véletlenül se komolyabb dolgokról beszéljünk. Ráadásul kíváncsi is voltam a válaszra. Hiszen ha már együtt vagyunk illene már tudnom a kedvenc kajáit, nem?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Vas. Május 18, 2014 9:42 pm

*Amikor Teanna velem van, minden olyan nagyon egyszerűnek tűnik. Olyan lehetek, mint egy átlagos férfi, aki éppen szíve hölgyével randizik. Tegnap megmondtam neki, hogy szeretem, igaz, spanyolul. Én pedig nagyon is jól tudom hogy értette mit mondtam. Azt is tudom, hogy a vallomásommal a frászt hoztam rá. Lehet túl korai volt kimondanom. De minek titkoljam, ha egyszer szeretem. De mostantól moderálom magamat és nem fogom ismét megijeszteni, inkább magamban tartom az érzéseimet egyelőre. Lehet azzal mindkettőnknek szívességet teszek. Mostantól egy úri ember leszek és kész.
És az előző fogadalmam alapjaiban rengett meg, amikor egy pasi túlságosan is megbámulta Teannát, ő pedig viszonozta azt a mustrát. Mi a fenét képzel magáról az a férfi? Ana az enyém, ez nyilvánvaló egy kívülálló számára is szerintem. Előtte még soha nem éreztem ilyen féltékenységet. Sőt, azt sem tudtam, hogy létezik. Persze hallottam róla, de mindig úgy gondoltam, hogy csak túloznak. Még szerencse, hogy megszólalt, mert a végén olyat tettem volna, amit magam is megbánok később.*
-Igen, igazad van. *Inkább annyiban hagytam a dolgot. Van egy olyan érzésem, hogy a tegnapira gondolt ő. Nos igen, azt is meg kéne beszélnünk, de az várhat. Semmit nem fogok ráerőszakolni. Ezt elhatároztam az elmúlt egy napban, volt időm gondolkodni. Persze minden más elméletben, mint a valóságban...*
-Amit bármikor meg tudok enni az az osso buco. Sütemények közül pedig a panettone. És neked? *Kérdeztem vissza, ha már így szóba került a téma. Most hogy elkezdtünk kajáról beszélni, egyre jobban érzem az éhséget, mert ma még nem ettem túl sok mindent.
Aztán nem tudom miért csúszott ki a számon az a pár szó spanyolul.* -Mucho miedo de perder. *De visszavonni már nem tudom. De végül is igaz, hogy félek attól, hogy elveszítem őt. Lehet, hogy nem teljesen tiszta neki mit mondtam... akkor lenne szerencsém. Mert pont az előbb fogadtam meg, hogy nem erőszakoskodom, erre pont mit teszek most éppen... Én hülye!!!*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Vas. Május 18, 2014 10:28 pm

Egyszerűen képtelen voltam kiverni a fejemből azt az embert, aki megbámult engem. Gondoltam, hogy nem ismertem, mégis valahogy olyan ismerősen nézett ki. Nem úgy, mint egy táborlakó, mert abban biztos voltam, hogy ő nem Adam vagy Rich volt, hanem valaki más. De mégis kicsoda? És, ha tényleg ismertem, mégis mit keresni itt, New Yorkban?
- Nekem nincs igazán kedvencem, mert szerintem mindegyik szinte már túl jó. Viszont ha édességnél kéne választani, akkor az Raffaello lenne szerintem – feleltem elgondolkodva a kérdésén, lévén, hogy én tényleg szinte mindent szerettem, ami olasz volt. Azt hiszem tényleg annak kellett volna születnem, nem pedig Amerikainak. Bár ki tudja, lehet, hogy van bennem valami olasz vér is. Vagy csak ők túl zseniálisak ahhoz, hogy bármi rossz ízűt készítsenek
Ekkor Rio ismét megszólalt, csak most spanyolul. Amitől nem tudom mért, de eszembe jutott a srác, aki az előbb rám nézett. Úgyhogy ahelyett, hogy azzal foglalkoztam volna, hogy Rio már megint ilyeneket kezdett elmondani nekem, amiket egyértelműen nem gondolt komolyan, elfogott az izgatottság. Hát persze!
- Várj! - kértem meg, hogy álljunk meg. Ben... Benjamin. Hát persze! Mégis mért voltam ilyen bolond? Hiszen ő az a srác, akibe a gimibe teljesen belevoltam zúgba. Legalábbis addig, amíg rá nem jöttem, hogy semmi esélyem nincs nála, na meg hogy volt egy barátnője is. És nem is tudtam vele normálisan beszélgetni se, azonban  ő mindig olyan kedves volt, plusz vele egy spanyolom is volt, és sokat segített is nekem. Szerintem valahol a szívem mélyén majdnem egy barátnak is tartottam. Egyedül a beszédkészségem akadályozott meg abban, hogy jobban megismerhessem.
Hirtelen elmosolyodtam. Akár be is mutathatnám őt Rio-nak. Biztos ezért is bámult meg, mert ő sem tudta elhinni, hogy én itt vagyok, és hogy máris sikerült valakit találnom magamnak. De se baj.
Megálltam és hátrafordultam, majd a fiú után kiálltottam. Talán túlságosan is örültem neki, de hát ő egyike volt azok kevesének, akik kedvesek voltak hozzám, vagy egyáltalán emlékeztek a nevemre az iskolában.
- Benjamin! - szóltam utána, és gyorsan odafutottam hozzá, és megöleltem. Ő meglepődötten nézett rám, és melegen rám mosolygott. - Bocsi, de te meg mit keresel itt?
Ő erre vállat vont, és egy féloldalas mosolyt dobott felém. A szemében pedig láttam, hogy ő is örül nekem annak ellenére, hogy sosem voltunk igazi barátok, sokkal inkább ismerősök. Egy picit szégyelltem is az előbbi kirohanásomat, csak már annyira örültem annak, hogy végre láthatok egy ismerős arcot, aki nem próbál arról győzködni, hogy szerelmes belém.
- Utazgatok – felelte, és egy pillantra Rio felé pillantott felhúzott szemöldökkel. Ha nem ismertem volna, azt is gondolhattam volna, hogy megpróbálja kiprovokálni. Viszont én tudtam, hogy ő az egyik legkedvesebb fiú a világon. - Már azt hittem, fel sem ismersz – tette hozzá bármiféle neheztelés nélkül. Én pedig nagyon örültem neki, hogy nem gondolta túlzásnak azt, mikor hirtelen megöleltem. Egy pillanatra nem tudtam, hogy ezek után mit mondjak neki, szerencsére ő folytatta a beszédet. - Nagyon dögös vagy, mint mindig – mondta, miközben végig nézett rajtam. Egy csöppet elpirultam a bókján és felnevettem. Mind a ketten tudtuk, hogy nem voltam az, de ő szemmel láthatólag sosem tudott nem kedves lenni.
- Biztos összekeversz magaddal – reagáltam le könnyedén, majd Rio felé fordultam, hogy bemutathassam őt egymásnak. Már előre örültem, hogy végre valakinek bemutathatom őt és azt mondthatom, hogy ő a pasim. Tulajdonképpen az, hogy nem New Yorkban találkoztam Rioval volt az egyike azoknak a dolgoknak, amiket sajnáltam. Máskülönben a családom már találkozhatott volna vele.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Hétf. Május 19, 2014 10:04 am

*Ugyan beszélgettünk Teannával, de mintha máshol jártak volna a gondolatai. Az igaz, hogy a táboron kívül találkozni teljesen más volt, részemről sokkal felszabadultabb voltam. Vagy legalább is az lettem volna, ha nincs köztünk az a kis feszültség. Mondanám, hogy megmagyarázhatatlan, de azt hiszem tudom mi az oka. Tegnap kimondtam neki, hogy szeretem... és van egy olyan érzésem, hogy ő ezt nem veszi komolyan. Csak tudnám miért és mit kellene tennem ahhoz, hogy komolyan vegye minden egyes szavamat.
Éppen ott tartottam, hogy átkozom magam, amiért nem tudom csukva tartani azt a nagy számat. Mi a francért kellett nekem megint spanyolul hadoválnom? Persze tudom, hogy azért, mert Ana teljesen összezavarja az én nyugodt életemet, de egy felnőtt férfi igazán uralkodhatna magán. Már éppen próbáltam volna valamit mondani, hogy mentsem a helyzetet, amikor Ana annyit mondott, hogy várjak és eliramodott. Szinte tátott szájjal néztem, hogy egy pasi után fut, akit láthatóan ismert is... És rá kellett jönnöm, hogy ez a srác volt az, aki annyira megbámulta őt. Na itt kezdett felmenni az a bizonyos pumpa bennem. Mondhatni az első igazi randink ez... és hát eddig nem volt túl sikeres. Remélhetőleg ennél csak jobb jöhet. De nem! Még meg is öleli és le is áll beszélgetni azzal a fiúval.
Csak néztem a jelenetet döbbenten. Akkor kezdtem igazán méregbe gurulni, amikor a srác felvont szemöldökkel nézett rám. Most vagy provokál vagy felismert. Egyik sem túl jó alternatíva. Ha provokál, akkor nagyon megszívja... Ha felismert, akkor én szívok, mert költözhetek tovább. De hogy elhagyjam Anát? Képtelen lennék rá azt hiszem.
Sajnos hallottam minden egyes szavukat.. bár ne hallottam volna. Így nem kerülte el a figyelmemet az sem, amikor azt mondta a srác, akit elvileg Benjaminnak hívnak, hogy mennyire dögös Teanna és ráadásul közben éhes szemekkel mérte végig. Nagyon jól ismerem azt a tekintetet, hisz én is pasiból vagyok. Hogy merészeli az én nőmet úgy méregetni, mint egy prédára leső ragadozó? Szívem mélyéig hatolt a féltékenység és a düh egyvelege. Jelenleg nem bíztam magamban, hogy mit tennék, ha közelembe jönne. Azt sem vettem észre, hogy közben ökölbe szorultak a kezeim.
Láttam, hogy Ana rám nézett. Gondolom most majd csöppet fogja megrémiszteni, amit rajtam látni fog. Biztos vagyok benne, hogy le tud olvasni mindent az arcomról. Szerintem nem is érti ezt az egészet. Vajon milyen érzés lenne neki, ha azt látná, hogy egy másik nőt ölelgetek... bár ő még mindig azt hiszi, hogy hazudtam, amikor azt mondtam, hogy szeretem. Pedig nem... magam is megijedek attól, hogy ennyire szeretem már most.
Azt hiszem mindketten jobban járnánk, ha nem akarna a srác közelébe vinni, mert nem lenne jó vége abban biztos vagyok. Van valami ebben a pasiban, ami nagyon is nyugtalanít. Talán az, hogy a nőm közelében van és szemlátomást flörtöl vele? Vagy az a pillantás, ahogy rám nézett? Mintha ismerne... amiben remélem tévedek. Azért jöttem ilyen messze a szülőföldemtől, hogy senki ne ismerjen fel.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Hétf. Május 19, 2014 2:08 pm

Nagyon örültem annak, hogy végre valaki ismerőssel találkozhatok annak ellenére, hogy azért utaztam el, hogy valaki új lehessek, nem pedig az a teljes szerencsétlenség, aki New Yorkban voltam. Azonban, ahogy láttam a találkozás Benjaminnal nem tette rám azt a régi szorongós érzést, valószínűleg azért mert már nem tetszett nekem. Sokkal inkább kellemes emlékek fűződtek hozzá, semmi több. Ráadásul úgy, hogy Rio is a közelemben volt, jobban éreztem magamat, annak ellenére, hogy az elmúlt pár percben pont ő volt az, aki miatt egy kicsit zavarban voltam és alig tudtam megszólalni.
Már épp fordultam hozzá, hogy bemutassam őket egymásnak mikor észrevettem a tekintetét és az ökölbe zárt kezeit. A szemeim tágra nyíltak a döbbenettől ennek hatására. Egyszerűen képtelen voltam rájönni, hog mitől lett hirtelen ilyen a hangulata. Persze, tudtam, hogy egy randinak csak két emberről kéne szólnia, de csak nem ignorálhatom az egyik régi ismerősömet? Már azon csodálkoztam, hogy Benjamin nem tartott bunkónak azért, mert először nem köszöntem neki.
A mostani helyzetből ítélve, ő sokkal jobban megértette az indítékaimat, mint Rio, aki úgy nézett ki, mintha épp felrobbanni készülne, vagy legalábbis, mintha meg akarná verni Benjamint, ami számomra teljesen érthetetlen volt. Még mindig. Azt tudom, hogy nem lehetne féltékeny, mert hát minek lenne az? Ahogy ő tudja, akár a legjobb barátom, vagy egy távoli rokonom is lehetett Benjamin. Szóval akkor most mire ez a hirtelen változás.
A pillantásomat közte és a régi ismerősöm között váltogattam, próbálva kitalálni, hogy akkor most mit is tehetnék. Be akartam őket mutatni egymásnak, de Rio tekintete megrémisztett. Ugye ő nem az a fajta pasi, aki minden egyes alkalommal ideges lesz, ha a barátnője egy másik férfi közelébe kerül? Elvégre nekem nem csak lány barátaim lehetnek, nem? Ebben a táborban egyébként is csak fiúkkal találkoztam eddig és nem lányokkal. Egyszer egy tetovált fiőval, Rich-el ebédeltem, aztán meg egy discóban voltam Adammal... Akkor egyiket sem mutathatom be neki? Semmilyen hímneműt? Értem, hogy eddig szinte majdnem mindig olyan voltam, mint egy marionettbábú, akit ide-oda lehet ráncigálni, de ez... ez rémisztő volt.
Egy csöppet hátraléptem attól, amit az arcán láttam. Nem hiszem, hogy készen álltam arra, hogy valakinek a mérgességével foglalkozzak jelen pillanatban. Főleg, ha az oka érthetetlen. Úgy értem, tudom én, hogy nem hittem neki, mikor azt mondta, hogy szeret, de azért azt hittem, hogy egy kicsit örülni fog annak, ha megismerheti a régi ismerőseimet, a múltam egy darabkáit...
- A barátod idegesnek tűnik – jegyezte meg Benjamin. Ő láthatólag nem aggódott Rio viselkedése miatt.
- Öööm... - motyogtam zavaromban. Mégis mért most kellett Rionak ezt tennie? Így megszégyenítenie Benjamin előtt? Emiatt a viselkedése miatt legszívesebben letagadtam volna, hogy ő a barátom. Én nem akartam erőszakos embereket. Nem tudtam elviselni erőszakos embereket. Ők csak még jobban megijesztettek, mint úgy a többi emberilény nagy általanosságban. Én bolond még azt gondoltam, hogy egy nyugodt esténk lehet. Erre kiderül, hogy Rio a városon kívül majdhogy nem egy felrobbanni készülő vadállat... Vagy lehet csak félreértelmezem az arckifejezését. Nagyon remélem, hogy azt teszem.
- Vagy még nem a barátod? - kérdezte, hogy ne tudjak csakúgy némán állni egy helyben. Azonban még mindig nem tudtam rendesen megszólalni. Inkább visszapillantottam Benjaminra. Aki rögtön miután rápillantottam, gyengéden megérintette az arcomat, teljesen összezavarva. Bár leginkább Rio volt az, aki összezavart a viselkedésével. Emiatt nem is tudtam semmit sem reagálni Benjamin érintésére. - Ha bármi gond van, vagy zavar, hogy itt vagyok, akkor elmehetek, ha akarod, An – tette hozzá gyengéden, majd a kezével, ami nem rég még az arcomon volt, végig simított a nyakamon egészet a vállamig. A fejemet aprón megráztam, hogy ezt nem kéne tennie, mert az lenne a legjobb, ha nem provokálná Rio-t. Ennek ellenére viszont nem akartam, hogy egyedül hagyjon Rio-val. Lévén, hogy fogalmam sem volt, hogyan fog viselkedni mikor már egyedül leszünk. - Megpróbál írányítani téged?
Félve Rio-ra pillantottam, majd vissza Benjaminra.
- Nem... - jegyeztem meg. Viszont jelen pillanatban tényleg úgy éreztem magamat, mint akit valamiféle döntés elé állítottak, hogy elmenjek-e Benjamintől, aki jelen pillanatban az egyetlen nyugalmat jelentette számomra, vagy odamenjek-e Riohoz, akivel kapcsolatban elfogott a félelem. Mintha nem is számított volna, hogy az elmúlt napokban milyen jól elvoltunk, annyira féltem most odamenni hozzá. Vajon tényleg ilyen lenne ő a táboron kívül?
- Akkor jó, mert te olyat érdemelnél, aki nem tart pórázon, és nem ébreszt benned félelmet. Valaki olyat, aki azért szeret, vagy akar téged, aki vagy, és aki megért – tette hozzá, és ez már majdhogy nem olyan volt, mintha azt mondaná, hogy Rio nem ilyen. Pedig valamikor még olyan volt... Talán mégis csak oda kéne mennem hozzá, mielőtt ebből még nagy baj lesz. Már épp köszöntem volna is el Benjamintól, mikor ő hirtelen ismét megszólalt. - Tudod mindig is sajnáltam, hogy nem téged hívtalak el a végzős bálba, de hát te úgy tűntél, mintha nem akarnál eljönni velem. Meg hát te a legjobb kísérőt érdemelted volna.
- Benjamin! - pillantottam rá döbbentem. - Most ne csináld ezt, te is tudod, hogy el akartam volna menni veled, csak neked barátnőd volt... - Ennyi. Kész. Vége. Most kell leállnom mielőtt még túl késő.
- Na igen – mondta. - De ha nem, akkor eljöttél volna velem?
- Persze – feleltem zaklatottan. Ez most igazán nem annak volta az ideje, hogy múltbeli emlékeket idézhessünk fel. Majd odamentem Rio-hoz, hogy megkérdezzem neki meg mi baja van. Közben észre sem vettem, hogy Benjamin is velem jött.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Hétf. Május 19, 2014 5:40 pm

*Fogalmam sincs, hogy mi történik velem. Ez a legrémisztőbb. Szerelmes vagyok, oké. Féltékeny vagyok, ez is stimmel. De a féltékenységnek csak nem kéne együtt járnia ezzel az óriási haraggal. Megrémít, hogy ilyen is tudok lenni. Ami pedig ennél is rosszabb, hogy fogalmam sincs arról hogyan tudnám mindezt kezelni, hisz még soha életemben nem történt velem ilyesmi. Egyre csak az dübörgött bennem, hogy Teanna az enyém és senki ne merészeljen félreérthetően hozzáérni vagy úgy méregetni, mint az imént ez a srác. Nagyon nem tetszett az, ahogy végignézett Ana testén... mint aki éppen felszedni készül egy lányt... történetesen az én nőmet! Tudom, hogy Teanna frászt fog kapni, ha meglát és gy is lett, de a dühöm nem neki szólt. Részéről csak azt nehezményeztem, hogy a nyakába ugrott valakinek, akiről azt sem tudtam kicsoda. Előtte azért mondhatott volna valamit, de ezen már túlléptem. Nem is várom el, hogy csak lány barátai legyenek. A srác túlzott nyomulása volt az, ami nagyon, de nagyon felhergelt. Ez határozottan nem az én napom az már biztos. Még finoman fogalmazott ez a Benjamin vagy ki... az ideges nem éppen megfelelő szó erre. Nem vagyok én erőszakos alkat, csak.. nem tudom. Egyszerűen nem tudom szavakba önteni mindezt, ami most kavarog bennem. Talán nekem kéne annak lenni, aki most lelép?
Éppen próbáltam magamra egy kis nyugalmat erőltetni, amikor megláttam, hogy az az alak Ana arcát érinti meg, aztán a keze lejjebb csúszik. Dühösen tettem egy lépést feléjük, de inkább megálltam, mert tartottam attól, hogy mit tennék. Érzem, szinte tapintani lehet azt, hogy ez a fiú szó szerint provokál engem. De miért??? Amikor úgy gondoltam, hogy ennél rosszabb állapotba nem kerülhetek még szóba került köztük a múlt. Ezzel nyilvánvalóvá vált számomra is, hogy volt valami köztük. És most azt pedzegetik? Ez komoly? Ezzel megint csak engem akar hergelni? Mert elérte a srác a kellő hatást. És Ana.. az én Anám adja alá a lovat. Legszívesebben egy jó nagyot üvöltöttem volna, hogy kiadjam magamból mindazt a feszültséget, ami most felgyülemlett bennem.
A tekintetem Anára esett, aki elindult felém. De annak a pasinak miért kellett után jönnie? Miért? Kezdett nekem ez az egész túl sok lenni. És még a kérdés, hogy mi a bajom?* -Szerinted? Nem is sejted? *Próbáltam nagyon is kedves hangon szólni hozzá. Rá maximum csak nehezteltem, de a másik alany.. nos azt hiszem az már érthető mit érzek vele kapcsolatban. Közben éles pillantást vetettem a srácra, hogy rájöjjön, ehhez itt és most semmi köze. Ez csak Anára és rám tartozik. És behúzni sem akartam a fiúnak, inkább annyira szorítottam ökölbe a kezeim, hogy körmeim már szinte a tenyerembe vájtak. Tudom, hogy ha megütném, azzal csak Teannának okoznék fájdalmat és biztosra veszem, hogy akkor elveszíteném őt.
Jelen helyzetbe képtelen voltam más egyebet is kipréselni magamból, túlságosan is remegett a bensőm a visszafogott haragtól, dühtől.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Kedd Május 20, 2014 1:14 am

Nem tudtam rájönni, hogy mi történik körülöttem. Az egyik pillanatban minden tökéletes volt, találkoztam az egyik régi osztálytársammal és beakartam őt mutatni a barátomnak. Nekik kezet kellett volna fogniuk és barátságosan megismerkediük egymással, majd mi – Rio és én – elköszöntünk volna Benjamintól és folytattuk volna az utunkat az olasz étteremhez.
Ehelyett minden elromlott, és a helyzet csak rosszabbodott. Nem tudtam, hogy Benjamin mért hozta fel a múltunkat és mért állította be úgy a dolgokat, mintha majdnem együtt jártunk volna, ha egyszer ez az információ csak még jobban elrontott mindent. Bár lehet csak kedveskedni akart így, lévén, hogy én nem toltam a képemet a végzős bálra. Leginkább azért, mert senki sem hívott el, ráadásul sosem voltam valami nagy táncos, hogy ott majd zenére ropjak. Az arcsimítása pedig tényleg túlzás volt, még ha igazából csak úgy tekintett rám, mint a kishugára vagy ilyesmire. Vagy inkább úgy, mint egy örökbe fogadottra, vagy csak egy jó ismerősre. Rio ezt nem tudhatta. Talán ezért is volt bolondság a részemről, hogy megkérdeztem tőle, mi baja van. Ennek ellenére muszáj volt feltennem a kérdést, mert még Benjamin arcsimogatása előtt ideges lett. Az pedig nevetséges kifogás lenne, hogy ő előre érezte, mi fog történni. Úgyhogy bővebben rá akartam kérdezni, azonban mikor a szemébe néztem, elhallkultam.
A tekintete továbbra is dühről árulkodott, még ha a hangja nem is volt annyira durva. Bár, mintha az is inkább csak olyan látszatt lett volna, mint egy vulkán kitörés előtt. És én nem akartam ott lenni, mikor a halálos láva elér mindenkit, és még jobban meg leszek szégyenítve, megbántva.
Úgy éreztem magamat, mintha éppen most kezdett volna el sértegetni engem különböző képpen. Egyre inkább a teljes némultság felé közeledtem, amitől szinte semmiképpen nem tudtam volna megmenekülni. Hogy is tehettem volna? Jelenpillanatban úgy éreztem, mintha Rio lenne a hurrikán, én pediga béna szörfős, aki elé hirtelen egy szupermentő csomagot adnak, azonban amint afelé nyúltam, a hurrikánból hirtelen tsunami lett. Mert az egyetlen biztonság, amit éreztem az Benjamin közelében volt, viszont nem mehettem el vele, mert abból később még több probléma lenne. Meg már amúgy is egy teljes szerencsétlenségnek tarthat megint.
A rózsa, amit kaptam tőle még mindig a kezemben volt és legszívesebben visszaadtam volna neki. Azonban én inkább csak a táskám külső zsebére raktam, és próbáltam kitalálni, hogy mit is tehetnék, mikor észrevettem, hogy Benjamin még mindig itt van. Valószínűleg azt várja, hogy bemutatsassam őket egymásnak, megpróbálva elsimítani a most keletkezett feszültséget. Amire én most valahogy képtelen voltam. Leginkább azért, mert túl gyenge voltam hozzá és legszívesebben elsétáltam volna Benjaminnal. Nem tudom azért, mert őt úgymond már vagy évek óta „ismerem” vagy azért, mert ő volt hármunk közül a legnyugodtabb, de így éreztem. Bárki bármit is mond a veszélyről és az izgalamról, ha ilyen dolgokról kell dönteni, akkor a biztonság a döntő érv. Az egyetlen gond az volt, hogy én nem akartam semmit Benjamintól, Riotól viszont annál inkább. A nyugodt Riotól, nem pedig ettől a valakitől, aki szemmel láthatólag mindjárt felrobban a dühtől. Pedig én még azt hittem, hogy ő egy nyugodt ember. Ráadásul még csak nem is hiheti azt, hogy volt valami köztem és Benjamin között, hiszen megmondtam neki, hogy előtte még soha senkit nem csókoltam meg. De ezt most nem akartam kijelenteni, nem nézőközönség előtt.. Szóval akkor most mit is tehetnék? Attól tartok, ha megszólalok, el fogok valamit rontani megint. Viszont ez most nem az a helyzet, ahol csakúgy csöndben maradhatok.
- Rio, ő Benjamin. Benjamin, ő Rio – mutattam őket be egymásnak, nem válaszolva a visszakérdezésére. Szándékosan nem adtam hozzá semmi többet, minthogy én együtt vagyok Rio-val, vagyhogy Benjamin az egyik régi osztálytársma. Az egyiket azért nem mondtam, mert gondoltam, ha Rio hallotta amiről beszélgettünk, akkor úgy is tudja már. A másikat pedig azért nem, mert egyszerűen nem volt kedvem. Volt egy részem, ami legszívesebben letagadta volna a kapcsolatunkat most, és csak annyit mondott volna, hogy Rio egy jó barátom.
Aztán hirtelen meggondoltam magamat. Jobb, ha nem hagyom, hogy Benjamin naivan elkezdjen még több mindenről beszélni a múltunkkal kapcsolatban, amit Rio esetleg félreérthet.
- Benjamin az egyik volt osztálytársam New Yorkból, és egy jó ismerősöm. Ő mindig nagyon kedves volt hozzám az iskolában, ezért örültem annak, hogy ismét láthattam. - Igen. Érezd a múlt időt. Remélhetőleg ez elég lesz neki arra, hogy lenyugodjon. Bár tényleg nem kéne magyarázkodnom. Elvégre csak ne hiszi azt, hogy hazudtam neki a régebbi kapcsolataimmal kapcsolatban? A nehezebb része most jött, mert Rio mostani viselkedése miatt egyszerűen képtelen voltam kijelenti azt a szót, hogy a pasim, vagy bármi ilyesmit. A fenébe is. - Benjamin, te pedig már tudod, hogy kicsoda, Rio. - A fenébe is! Ez most úgy hangzott, mintha folyamatasosan tartottam volna vele kapcsolatot.
Benjamin egy pillanatra a barátomra tekintett, mintha valami ismerőset talált volna benne, majd felém fordult egy barátságos mosollyal az arcán.
- Igen. Nem csodálom, hogy egy spanyolt találtál magadnak. Ha már annyit szenvedtél spanyol órán, hogy megtanulhasd a nyelvet – egy pillanatra Rio-ra pillantott, mintha viccelni próbált vele. Csupán az volt a gond, hogy úgy éreztem, ő nem fogja annyira viccesnek találni a dolgot. Nem hiszem, hogy Rio ebben a pillanatban bármit is mulatságosnak tartott. - Persze mi ketten mindig is a legjobb párost alkottuk órán. Én jól tudtam beszélni, te pedig írni. Mindenféle dolgokat – Ez most úgy hangzott, mintha neki piszkos dolgokat írtam volna, mikor nem. Mondjuk Benjamin mindig is szeretett néha kétértelműen viccelődni. Bárcsak ne most tenné..
Ekkor hirtelen vállat vont.
- Persze te az olaszt mindig is jobban szeretted – mondta egy kacsintás kíséretében. És most már tényleg mondanom kellett volna valamit, de inkább távolabb léptem mindkettőjüktől. Én nem miatta szerettem az olaszt. És nem az olasz miatt tetszett nekem régebben. Nem is tudtam, hogy az amíg az osztályban egyszer ki nem jelentette. És Rio valószínúleg nem fogja összekötni a két dolgot.
Ekkor Benjamin egy félmosoly kíséretében az ajkaimra, majd szemembe pillantottam. De miért? Biztos csak véletlenül. Ez amúgy sem volt több egy másodpercnél. És úgy véltem, hogy valakinek komolyan meg kéne már mentenie. - És örvendek – köszönt végül a barátomnak is. Egy pillanatra úgy tűnt, mintha ezzel az egy mondattal azt mondta volna igazából, hogy örvendek, na és te ki vagy? Persze ez lehetlen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Kedd Május 20, 2014 9:41 am

*A harag, a düh nem jó tanítómester. Erre most saját magamnak kellett rájönnöm. Senki nem tanított meg arra hogyan kell kezelni az ilyen helyzeteket.. mint ahogy sok más dologra sem tanítottak meg. Most értettem meg igazán a harag mibenlétét. Sőt, ez esetemben már több, inkább düh. Dühös voltam, amiért egy másik pasi így viselkedett az én nőmmel, amikor szemmel látható, hogy van barátja, aki éppenséggel jelen is van. Csupán azért nem avatkoztam közbe, mert az Teannának esett volna rosszul. Lehet akkor nem lennék ennyire pipa, de inkább magamba fortyogok. Tudom, hogy ez a legveszedelmesebb dolog a világon. Pontosabban ezt is most értettem meg, nagyon is komoly dolgokra ösztökélheti az embert, ha nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy kontrollálni tudjuk magunkat.
Láttam Ana tekintetén, hogy nagyon megijedt tőlem, de ezen segíteni nem tudok. Őt soha az életbe nem bántanám. Ahogy néztem őt most, rájöttem, hogy ő jelenti a józanságot. Ha ő nem lenne itt már fogalmam sincs mit tettem volna. A szakadék szélén egyensúlyoztam és ő volt az egyetlen, aki miatt ég nem zuhantam a mélybe. Egyetlen egy dolgot akartam most csak, szorosan magamhoz ölelni, hogy érezzem itt van velem... viszont tudom, hogy ez most esélytelen. Egyre jobban azt éreztem, hogy semmi keresnivalóm itt. Annyira szeretem Teannát, hogy majd belepusztulok, de ő ezt nem érti vagy csak nem akarja érteni... Sokkal jobbat érdemelne nálam az biztos. Csak úgy cikáztak a fejemben a gondolatok. Hol a düh, hol az önostorozás volt jelen.
Aztán Ana egyszer csak megszólalt, megtörve a kínos csendet, bemutatott egymásnak minket. Bár már most azt éreztem, hogy túl sok mindent tudok erről az alakról. Próbáltam erőt venni magamon, de a helyzet egyre rosszabb lett azzal, hogy beszélgetés kezdődött. Oké, osztálytárs.. de ahogy viselkedett.. és még hogy ő tudja ki vagyok? Mi a franc??? Már csak akkor lett rosszabb, amikor kimondta, hogy spanyol. Egy szóval sem volt róla szó, hogy spanyol vagyok és azért Rio név nem feltétlenül spanyol. Egyre jobban méregettem az előttem álló fiút. Vajon tudja ki vagyok? És ha igen, akkor azt feltételezi Teannáról, hogy ő is tudja az igazat? És ez a Benjamin egyre jobban arra ment rá ezek szerint, hogy engem kikészítsem, de már csak azért sem fogom elveszíteni a fejem.. azt már nem! Nem szerzek neki ilyen örömöt. Olaszt mi? Valahogy sejtettem, hogy azért mondja, mert ő maga is olasz... annyira kézenfekvő volt nekem. Itt már pláne, hogy legszívesebben megfojtottam volna a srácot. És az a pillantás sem kerülte el a figyelmemet, ahogy Ana ajkaira nézett. Na csak ne is gondoljon arra, mert elevenen nyúzom meg akkor!*
-Örvendek. *Mondtam ki végül hozzá hasonlóan kedves hangon. Nagyon nem tetszett az a hangnem sem, ahogy hozzám szólt, de valamiért nagyon irritált a srác egész lénye... csak nem tudom mi az oka. De az biztos, hogy ki fogom deríteni.
Rápillantottam Anára, belőle próbáltam kis nyugalmat meríteni. Nagyon sajnáltam, hogy mindezt látnia kellett.. hogy ilyen is tudok lenni. Pedig még én maga sem tudtam, hogy van az énemnek egy ilyen része is. Odanyúltam és megfogtam a kezét. Szeretném, ah tudná, hogy igyekszek úrrá lenni magamon... csak éppen nem egyszerű úgy, hogy közben ez a srác egyfolytában provokál.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Kedd Május 20, 2014 2:05 pm

Tényleg nem tudtam rájönni, hogy hogyan romlott el minden. Gondolom akkor, mikor odafutottam Benjaminhoz és elkezdtem vele beszélgetni, el is felejtve, hogy ő mindig is szeretett kétértelműen beszélni, aminek Rio nem feltétlenül örülhetett. Csak én azt gondoltam, hogy akár még jól ki is jöhetnének, hiszen mindketten részei, vagy éppen voltak, az életemnek, és annak pont a jó részébe tartoztak bele. Nem, mintha velem olyan rossz dolgok történtek volna New Yorkban, de akkoris.
Nos, legközelebb talán nem fogom ezt tenni, ha ilyen hatással van a viselkedésem a körülöttem lévőkre. Legalábbis ez volt az, amit az eszem mondott. A másik részem egy csöppet meg volt bántva, sértve, és értetlenkedett, hogy ez az egész mire volt jó, mért nem tudnak kijönni egymással? Leginkább Rio nem tudott kijönni vele, hiszen ő tűnt a legdühösebbnek és zaklatottabbnak.
Örültem, hogy még nem történt semmi rossz, viszont attól tartottam, hogy ebből később még vita lesz, mikor Benjamin el fog tűnni. Elvégre most is csak azért nem kérdeztem rá bővebben a dolgokra, mert nem akartam a volt osztálytársam előtt problémázni, főleg ha ő lett volna a beszélgetés tárgya.
Rio kézfogására, meglepetten pillantottam rá. Őszintén próbáltam bízni benne, csak mikor úgy éreztem magamat, mint egy gyáva nyúl, leginkább a futás mellett döntöttem volna, nem pedig amellett, hogy hozzábújjak. Főleg, ha jelenpilanatban ő volt az, aki leginkább megrémisztett. Nem is tudom, miért. Ennek a félelemnek nem is volt semmi alapja, talán csak annyi, hogyha mrá egy dolog nem úgy ment, mint ahogy annak lennie kellett volna, akkor ez még valami mással is történhet így.
Nyeltem egy nagyot, és megpróbáltam ennek az egész kínos szituációnak végett vetni azzal, hogy elköszönök Benjamintől.
- Akkor jó, hogy mindannyian megismertük egymást – mondtam el a világ egyik legbénább elköszönő szövegét, majd Benhez fordultam. - Meddig leszel a városban?
- Pár hétig.
- Akkor lehet, későbbb még összefutunk – mosolyogtam rá, úgy téve, minthatovábbra sem venném észre a köztük duló indulatokat. Vagy inkább, mintha Rio-ét nem venném észre. Majd néztem, ahogy Benjamin előveszi a telefonját, és le akarja diktálni nekem a telefonszámát. Mire én ahelyett, hogy már most leálltam volna, elengedtem egy pillanatra Rio kezét, és leírtam az övét, majd megcsörgettem. - Akkor örültem, hogy összefuthattam veled. Később, majd találkozunk.
- Ja, beülhetnénk valahova.
- Pontosan. Együtt egy nagy baráti körben, bár még nem sokat szereztem itt, de igen – mondtam szándékosan így, hogy Rio semmit se érthessen félre, majd elköszöntem tőle. Aztán mikor elsétált, a barátomhoz fordultam, és felsóhajtottam. Inkább nem is mondtam semmit. Majd csak később.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Kedd Május 20, 2014 9:49 pm

*Azt gondoltam, hogy nekem most valahogy nem itt lenne a helyem. Nem éreztem magam idevalónak. Ana nem ezt érdemelné. Nem kéne ezt látnia. Nem kellene azt látnia, hogy ilyen düh vett erőt rajtam. Még hozzá olyan düh, amit képtelen vagyok normálisan kezelni. Csak ennek éppenséggel az okát nem tudom. Nem beszéltek erről nekem soha a szüleim, hogy miként kéne túllendülnöm az ilyen érzéseken.
A dühöm óriási volt, de aztán eszembe ötlött valami. Teanna.. az én Anám olyan, akiért érdemes küzdeni. Igen, elhatároztam, hogy megpróbálok túllendülni mindazon, ami most bennem van. Kell nekem ő és ezért bármire képes vagyok. Láttam rajta, hogy meglepte amiért megfogtam a kezét, de ez volt a legkevesebb, hogy kifejezzem a srácnak, hogy Ana az enyém, ne is csorgassa a nyálát.
Az megint csak nem tetszett, hogy elkezdték a telefonszámukat kicserélni. Nem tetszett a lehetőség, hogy esetleg nélkülem találkozik vele és a srác bepróbálkozik.. mert lerítt a fiúról, hogy minden vágya az, hogy meghódítsa magának Anát. Ezt lehet, hogy maga Ana nem vette észre, de én igen, mert én is pasiból vagyok.
Csak akkor tudtam kicsit megkönnyebbülni, amikor végre eltávozott a színről ez a Benjamin gyerek. Beállt a kínos csönd, amikor egyikünk sem tudott megszólalni. Fogalmam sem volt mit kellene ilyenkor mondani. Azt sem tudom, hogy egyáltalán mit gondol most rólam, de a kérdéseimmel lerohanni nem szeretném még.*
-Csak a bugyidba akar mászni. *Szólaltam meg végül csendesen.* -És ezt onnan tudom, hogy én is pasi vagyok és tudom mit jelentenek az egyes gesztusok. *Tettem végül hozzá. Megtörtem a csendet, most már rajta áll mit fog cselekedni. Talán az lenne a legrosszabb, ha azt a srácot venné védelmében. Akkor nem igazán tudnám, hogy mit tegyek. De magamat sem fogom mentegetni, ösztönösen cselekedtem, a harag és a düh nem olyan, hogy csak úgy el lehet siklani felette.
Végül ismét megfogtam a kezét és egy csókot adtam a kézfejére. Most kezd egyre nyilvánvalóbb lenni, hogy ha róla van szó, akkor nem igazán vagyok a szavak embere sajnos. Egyszerűen szeretném csak magamhoz ölelni, hogy érezze itt vagyok és semmi pénzért nem fogom elhagyni.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Szer. Május 21, 2014 12:50 am

Miután mosolyogva elköszöntem Benjamintől, az egész eddig nyugalmam és jó hangulatom mintha elröppent volna valahova jó messzire. Először csak nem tudtam, mit is mondjak, és talán jobb is volt úgy, mert jelen pillanatban nem tudtam eldönteni, hogy inkább dühösnek vagy megbántottnak kéne-e lennem.
Aztán Rio megszólalt, és mind a kettő mellett döntöttem. Nem értettem, hogy neki meg mi baja van már megint, és mért kellett ilyet mondani a volt osztálytársamról. Lehet, hogy egyszer az ajkaimra pillantott, de az még nem jelenti azt, hogy le is akarna feküdni velem abban a pár hétben, míg itt lesz. Ez a gondolat már úgy önmagában sértő volt rá nézve. Ráadásul Bennek nincs szüksége arra, hogy olyanokkal kezdjen ki, akik semmit sem akarnak tőle és, akiknek már van barátjuk. Soha nem is volt. És nem elég, hogy Rio nem tud örülni annak, hogy az egyik kedves ismerősömmel találkoztam, még meg is gyanúsítja... Ez egyszerűen felháborító.
Ha ilyen egy randi, akkor én nem kértem belőle.
Ha ilyen egy pasi, akkor én nem kértem belőle.
Ha ilyen egy párkapcsolat, akkor én abból sem kértem. Valószínűleg ezek a gondolatok mind ki fognak később repülni a fejemből, de az, amit mondott egyszerűen túl felháborító volt, hogy elfogadhassam. Hát nem látja, hogy én nagyra értékelem azt az embert, aki épp az előbb ment el, mert el kellett küldenem miatta? Nem esik le neki, hogy ő egyike volt azoknak a keveseknek, akiket majdnem a barátaimnak nevezhettem New Yorkban?
- Én meg azt nem értem, hogy mért kellett ilyenned lenned vele – szóltam meg én is csöndesen, a hangomból azonban érezhető volt a neheztelésem irányában. Egyszerűen képtelen voltam nem neheztelni rá. - És nem tudom elhinni, hogy ezt mondtad, mikor nem is ismered őt. Egyáltalán milyen gesztusokról beszélsz? Ha meg akart volna kapni, akkor már rég megkapott volna a gimnáziumban! - szóltam el magamat a végére. Túlságosan dühös voltam most Rio-ra ahhoz, hogy átgondolhassam, miről is beszélek. Az azonban leesett, hogy ennél többet kell mondanom úgyhogy folytattam. - Neki nics szüksége így rám. Nekem nincs szükségem rá, és ő szinte minden egyes lánnyal így viselkedik. De ez nem jelenti azt, hogy mindegyikkel le akar feküdni. Számára ez csak a barátságosságot jelenti, és én ezt onnan tudom, hogy már vagy négy éve ismerem – hangsúlyoztam ki a négy évet, hogy leessen neki, hogy az alatt a pár év alatt sikerült már megállapítanom, hogyan szokott Ben másokkal viselkedni. Ezután tovább folytattam a beszédet, a hangom pedig kezdett egy kissé megbántottá is válni a végére - Ráadásul minden amit mondott a bókján kívül igaz volt. Mi voltunk az egyik legjobb páros, mert ő nem hagyott meggyégyenülni mások előtt. Nem úgy, mint te a viselkedéseddel – A végére szinte már suttogtam, majd elnéztem róla. Ez volt a másik legrosszabb a dologban. Ahogyan viselkedett Benjamin közelében, mikor a hozzáfordulásunkkor én csak be akartam őket mutatni egymást. Mert annyira örültem Rio-nak, hogy legszívesebben mindenkinek szétkörültem volna azt, hogy együtt vagyunk. Na de most? Jelen pillanatban egy totális szerencsétlenségnek éreztem magamat. És bármikor is próbálta megfogni a kezemet nem hagytam, mert túlságosan is rosszul estek ahhoz a szavai, hogy csak úgy elfelejtsem az egészet és visszatérjek ahhoz a hangulatomhoz, amilyen voltam mikor ma megláttam Rio-t a mozinál felém sétálva.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Szer. Május 21, 2014 1:25 pm

*Az a baj, hogy Teanna még teljesen tapasztalatlan pasik terén. Ő nem ismerte fel azt a tekintetet,de én igen, mert pontosan olyan voltam húsz éves korom körül, mint ez a fiú.. szinte csak a strigulákat számoltam. A srácok ilyenek. De mit csináljak most Anával, aki annyira hisz ennek a Benjaminnak a tisztaságában? Vajon képes leszek versenyezni ezzel a sráccal? Egyáltalán nem tudom... De érte küzdeni akarok az biztos, nem szeretném elveszíteni.
Amikor azt mondta, hogy már rég megkaphatta volna... Ez volt az a pont, ahol muszáj volt keresnem valami támaszt. Körbenéztem és szerencsére a közelben volt egy pad. Fogtam a kezét és odavezettem. Sóhajtva leültem és reméltem, hogy ő is leül mellém.*
-Teanna! Te még nem tudod melyik pillantás az, amelyik éppen pucéran elképzel az ágyában, én igen, mert Benjamin korában én is pontosan ugyanolyan voltam. Ez nem bűn, életkorral járó sajátosság, de ne kérd tőlem azt, hogy halál nyugodtan nézzem végig, amint a barátnőmmel csinálják. Ana! Az a négy elmúlott és te egy gyönyörű nő lettél ha tetszik, ha nem. Bolond lenne az a férfi, aki ne akarna téged. *Ezt komolyan is gondolta. Csak remélni tudom, hogy megérti. Egyszerűen nem tudom hogyan értessem vele mindezt. Nem értem, hogy miért nem látta, hogy ő egy nagyon is szép, kívánatos nő.
És szerinte megszégyenítettem, remek. Szerintem bármelyik férfi így reagált volna, ha a barátnője egy teljesen idegen pasit ölelget, aki még simogatja is. De tudom, hogy ezzel Anát nem fogom tudni meggyőzni. Azt hiszem jobb is lesz ha másfelől közelítjük meg a problémát.*
-Nem tudom, hogy mit gondolsz, mert nem mondod ki a gondolataid soha, pedig mindig látom amikor elmélyülsz a gondolataidba. Ha hiszed ha nem szeretlek... nem tudom miért nem tudod elhinni, hogy igaz. Még én is halálra rémülök attól, hogy rajtam kívül valaki más is rendelkezik a szívemmel. Most, amikor azt láttam, hogy egy számomra idegen férfit ölelgettél, aki ráadásul még simogatott is, úgy nézett rád ahogy és szemmel láthatóan provokált engem, nagyon dühös lettem és szerintem ez miatt nem lehet hibáztatni. Engem senki nem tanított meg arra hogyan kell kezelni a haragot, igazából semmi másra sem tanítottak meg. Mondjuk nem is sejtettem eddig, hogy képes vagyok ilyen dühöt érezni. *Na hát ennyit sem mondtam még senkinek magamról, a legmélyebb gondolataimról, érzéseimről. Most már rajta múlik, hogy mit fog kezdeni mindezzel. Nyilván jó lenne ezt a kis incidenst meg nem történté tenni, de azt hiszem kellenek az ilyen összezördülések, hogy igazán megismerhessük egymást és ne csak szépet meg a jót lássuk a másikról. A hibáival együtt kell elfogadnunk és szeretnünk a másikat. Én szeretem őt. A kérdés, hogy ő hogy áll az érzéseivel.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Csüt. Május 22, 2014 12:45 am

Láttam rajta, hogy egy csöppet meghökkentett a szavaim hallatán, de nem tehettem ez ellen semmit. Ez volt az igazság. Ez volt a múltam. Legalábbis az egyik része. Viszont most már ez amúgy sem számított igazán, hiszen bármit is tehet Benjamin, nem hiszem, hogy valaha is ugyanúgy fogok érezni iránta, ahogy régen. Elvégre az előtt túl tettem magamat rajta, mielőtt találkoztam volna Rio-val. Az egyetlen dolog, amit akartam Bennel az talán a barátsága volt, vagy hogy felidézhessünk néhány régi szép emléket a gimnáziumból, amíg ő itt lesz Napában. Ráadásul az itt tartózkodása időtartamából is látszódott, hogy ő is ugyanazt akarja, amit én. Elvégre nem hiszem, hogy egy lányt úgy elcsábítani, ha a másik kijelenti, hogy két hét után le fog lépni. Erősen kételkedtem ebben.
Még mindig zaklatott voltam egy kicsit, de leültem mellé, ahogy a kezét is elfogadtam. Mert bármit is mondtam, nem akartam megbántani. Nagy általánosságban én éreztem attól magamat rosszabbul, ha valakinek véletlenül fájdalmat okoztam. Egyedül azt nem akartam elfogadni, amit a volt osztálytársamról mondott. Mintha egy tiszta és szép emléket próbálna bepiszkítani előttem. Bemocskolva mindazt, amit Benjaminról gondoltam. Ezt pedig nem hagyhattam. Mert legyen Ben félig, vagy teljesen a barátom, én nem fogom hagyni, hogy bántsák. Ahogy ezt szerintem bárki másnál megtettem volna, ha elkezdenek rosszakat mondani róla, mikor tudom, hogy azok nem igazak. Így nem is csoda, hogy megint közbe akartam szólni, mikor arról kezdett beszélni, hogy a volt osztálytársam pucéran képzel engem... Már a gondolat is hátborzongató volt, és egyszerűen képtelen voltam hinni Rio-nak. Ez még annál is hihetetlenebbül hangzott, minthogy ő állítólagosan szerelmes belém. Amilyen állapotban voltam most, senkitől nem lettem képes elviselni, hogy így képzeljen el engem. Még saját magamtól sem. Vagy Rio-tól... Nem. Most a mindenki-hagyjon-békén állapotban voltam, egyedül a lelkiismeretem vedt rá arra, hogy valamelyest normálisan tudjak beszélni és végig tudjam hallgatni Rio-t.
Arra viszont senki nem készített fel engem, hogy ezeket fogja mondani nekem. Nem hiszem, hogy bárkit is hallottam volna ennyire elveszetten beszélni. Bár még mindig eléggé ideges voltam, és nem hiszem, hogy egy hamar le tudnék nyugodni, megpróbáltam kedvesen szólni hozzá, mert most láthatólag erre volt szüksége.
- Nem hiszem, hogy bárki is igazán meg tudna tanítani a harag kezelésére. Az ilyen dolgokra az embernek saját magától kell rájönnie. A többiektől talán csak ötleteket vehet – mondtam, hogy megnyugtassam. Azonban ez sem tudott megállítani abban, hogy tovább védjem a volt osztálytársamat. - Azonban... Benjamin fontos számomra, és ezt meg kell értened. Egyszerűen nem hagyhatom, hogy rossz dolgokat mondjál róla. Az igaz, hogy elkezdett simogatni, de aztán leállítottam és ő nem próbálkozott többet. Az pedig lehet, hogy provokálni próbált, nem tudom mért, hiszen nem ismerem minden gondolatát. De azt tudom, hogy ő nem akar tőlem semmit azonkívül, hogy a társasága legyek arra a pár hétre, amíg itt tartózkodik. Elvégre ki tudja mióta van itt, lehet csak nemrég érkezett és szüksége van valakire, aki körbevezeti. Engem pedig ismer. És még ha igaz is amit mondasz, nem fog bepróbálkozni. Nem fog erőszakoskodni. Kivéve persze, ha én vagyok az, akiben nem bízol – tettem hozzá. Ez a randi tényleg nem úgy ment, mint ahogy annak mennie kellett volna. Bár nagyra értékeltem, hogy megpróbálta viszonylag kedvesen és érthetően elmagyaráznia azt, amit tett, úgy éreztem, hogy ezek után muszáj lesz legalább egy kevés időt nélküle eltöltenem. Persze nem hetekről beszélünk. Talán csak napokról. Ha úgy vesszük még csak igazán bocsánatot sem kért, csupán kijelentette, hogy ő nem egy gondolatolvasó és, hogy ez az egész nem az ő hibája. Már pedig, ha nem kért bocsánatot, akkor mi garantálja, hogy normálisan fog viselkedni Benjamin közelében a következő alkalommal? Ugyanis én tényleg találkozni akartam a volt osztálytársammal.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Csüt. Május 22, 2014 9:01 am

*Végül is eljött annak az ideje, hogy komolyabban beszélgessünk azt hiszem. Talán jobb is így. Az is igaz, hogy én még életemben nem beszélgettem komolyan úgy isten igazából. Szüleimmel való beszélgetés általában inkább veszekedés volt, mert meg akarták mondani, hogy mikor mit csináljak, én pedig természetesen ellent mondtam. Ők soha nem ültek le velem úgy beszélgetni, mint szülő a gyermekével, talán ez is a baj, hogy az ilyenek kimaradtak az életemből. Évek alatt megtanultam, hogy jobb, ha minden dolgomat magam intézem és akkor nincs probléma. Most viszont itt van Teanna és úgy érzem, hogy csak akkor tudom helyrehozni a dolgokat, ha őszintén elmondom mi nyomja a lelkemet.
Annak örültem, hogy Ana elfogadta a kezemet és leült mellém, talán van esélyem rá, hogy végighallgat és nem rohan el. Remélhetőleg elismeri, hogy itt nem csak én voltam az, aki hibáztam. Azt hiszem minden egyes szituáció egy vagy több emberen múlik.*
-Tudod Ana mindenkinek vannak rossz dolgai, amiket el kell fogadni. Éppen úgy ahogy Benjaminnak vannak olyan dolgai, úgy nekem is vannak, senki sem tökéletes. Én nagyon is jól tudom miért provokált, azért amit te nem akarsz elfogadni. Mert azt látta, hogy egy neki tetsző nő éppen más valakivel van... Benjamin is pasiból van, ennyi. *Halványan rámosolyogtam. Hogy is tudnék olyan valakivel versenyezni, aki már négy éve fontos számára? Azt hiszem sehogy. Nagyon szeretem Anát, ezt sem akarja ő elfogadni vagy elhinni. Nem akarom elveszíteni őt az biztos. Tudom, hogy sok mindent kell megtudnia róla még, talán itt az ideje annak is. Vagy legalább is néhány dolgot jó lenne elmondani talán neki.*
-Van pár dolog, amit szeretnék elmondani neked... magamról. Én egy gazdag, szemérmetlenül gazdag családból származok. Gondolom felmerül benned a kérdés, hogy akkor miért egy táborban meg egy ifjúságsegítő központban dolgozok bagóért. Azt hiszem már nagyon régóta valami olyat akartam csinálni, amivel segíthetek másokon. Nekem nem kell a családom pénze, nagyon régen lemondtam arról már. *Na jó ez is több, mint a semmi. Erről sem meséltem még soha senkinek, kínosan ügyelek arra, hogy el tudjam felejteni. Négy éve igyekszek a múltamat meg nem történté tenni. Tudom, hogy képtelenség, de próbálkozni lehet. Meg aztán soha nem akartam azt, hogy valaki is a pénzem miatt barátkozzon velem, mindig is azt akartam, hogy magam miatt szeressenek.
Most már Anán múlik, hogy mit fog kezdeni ezekkel az információkkal. Azt is megérteném, ha most lelépne és jó ideig nem látnám... igaz azt nagyon nehezen tudnám elviselni.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Csüt. Május 22, 2014 1:35 pm

Talán nem kellett volna Rionak folyton Benjamint felemlegetnie, ha csak a hibáriórl tudott beszélni, mert olyankor folyton az éreztem, hogy meg kell védenem a volt osztálytársaimat. Persze tudtam, hogy senki sem tökéletes, de ez nem jelentette azt, hogy hagyni fogom, hogy mások rosszakat mondjanak a „barátaimról.” Komolyan kezdtem úgy érezni, mintha ő akarna engem kioktatni, és még csak a közelében sem volt annak a megértésének, amit én próbáltam magyarázni neki. Még vissza kellett fognom magamat, hogy nehogy felcsattanjak, rászólva, hogy hagyja már ezt abba. Ami meg számomra volt új érzés, hiszen eddig sokkal inkább a csöndben maradó emberke voltam. Igaz, egészen idáig az emberek nem is annyira próbáltak kioktatni.
- Tudom, hogy vannak rossz tulajdonásigai, de ez még nem jelenti azt, hogy jók nincsenek. Ahogy azt sem, hogy hagyni fogom, hogy te vagy mások így viselkedjenek vele, vagy beszéljenek róla – jelentettem ki, megpróbálva megőrözni az állnyugalmamat, ami az egyik legnehezebb feladatnak bizonyosult. - Te örülnél neki, ha amint elsétálsz, én a te rossz tulajdonságaidról beszélnék másoknak? - kérdeztem.
Ezután Rio mondott valamit, aminek nem volt számomra semmi értelme. Az, hogy gazdag családból származik szinte semmit sem mondott el a régebbi titkolózásairól és a félrebeszéléseiről. Semmit. Értem, hogy több pénze van, mint másoknak, de akkor sem mondott sokat. De ez legalább több, mint a semmi, nem? Még akkoris, ha éreztem, hogy emögött egy kicsit több is van, mint amit elmondott.
Felsóhajtottam. Nem tudtam, hogy mit várt el most tőlem, mit mondjak. Úgyhogy inkább témát váltottam.
- Akarsz még az étterembe menni, vagy a volt osztálytársammal kapcsolatos incidens már teljesen elrontotta a hangulatot? - kérdeztem, nem tudva melyik válasz is lenne a legjobb. Egyrészt szükségem volt egy kis gondolkodási időre, hogy lenyugodjak, másrészt szerettem volna vele is lenne. Bármi is történt nem régebben, és bármennyire is megbántott vele, ez az érzés nem változott. Úgyhogy inkább ráhagytam a döntést. - Elvégre sima padon ülés helyett akár ehetnénk is, nem? - kérdeztem halványan mosolyogva, hogy egy kicsit feloldhassam a hangolutot.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Csüt. Május 22, 2014 9:58 pm

*Annyi minden kavargott a fejemben, hogy azt sem tudtam, hogy mit mondjak vagy egyáltalán azt, hogy mit gondoljak. Ez a pasi tényleg csak azt nézte mikor és hogyan kaphatná be. De ez valóban nem srác hibája, tény hogy minden férfi csak azt akarja. Ez alól én sem vagyok kivétel, nagyon is akarom úgy Anát, de részemről ez már több, megismerni szeretném, lelkét is magamnak akarom, nem csak a testét. Megmagyarázni nem tudom ezt az érzést. Szeretem őt. Még nekem is furcsa ez az új érzés. És az a baj, hogy nem tudom miként mondhatnám el neki mindezt, hogy végre elhiggye ezeket. Már tudom, hogy nem lesz könnyű dolgom. De hát unalmas lenne az élet, nem?*
-Egy szóval sem mondtam, hogy nincsenek jó tulajdonságai. Csak kérlek értsd meg az én nézőpontomat is. *Sóhajtottam fel. Bár most azt éreztem, hogy inkább nem akarok erre az egész közjátékra gondolni. Túl sok minden történt túl rövid idő alatt. Kell egy kis idő, amíg fel tudom majd őket dolgozni.
Majd szóba kerültek az én dolgaim. Láttam rajta, hogy tudja, vannak még ennél fontosabb dolgaim is, amiket nem tud. De azokra még valahogy nem készültem fel. És minden bizonnyal nem egy ilyen kellemetlen helyzet után fogom csak úgy felhozni. Az sem lesz egy éppen kellemes beszélgetés abban biztos vagyok.*
-Tudod mit? Tegyük pihenőpályára ezt a témát és aludjunk rá párat. Mit szólsz? *Mosolyogtam rá lágyan, aztán felálltam és felé nyújtottam a kezem.* -Gyere! Enni indultunk, nem? *Muszáj lesz a legtöbbet kihozni ebből a helyzetből. Meg kell próbálnunk a veszekedéseinken túllendülni. Valószínűleg a jövőben is lesz pár, amiket majd tudnunk kell felnőttek módjára megbeszélni.
Ha elfogadta a kezem, akkor elindultam vele ismét az étterem felé.* -Amúgy szereted, ha spanyolul beszélek vagy inkább hanyagoljam? *Erre igazán kíváncsi voltam, mert az előbb mintha attól ijedt volna meg és eredt a srác nyomába. Persze lehet, hogy csak rémeket látok. Minden esetre úgy gondoltam jobb az ilyet már mielőbb tisztázni. Ha nem szeretné, akkor igyekszek ezen túl visszafogni magamat a spanyol terén.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Pént. Május 23, 2014 1:43 pm

Megpróbáltam megérteni az ő nézőpontjait. Tényleg. Viszont ő nem próbálta az enyémet, ezért éreztem kötelességemnek, hogy elmondjam neki a véleményemet újra és újra. Mit számít az, hogy nem mondta, nincsenek jó tulajdonságai? Ha nem mond róla semmi jót, csak rosszat, akkor az nem is számít. Mert van amikor nem a kimondatlan szavak, hanem éppen hogy a kimondottak számítanak jobban.
- Akkor te is próbáld meg az enyémet – kértem meg. Továbbra sem abbahagyva Benjamin védését. - De azt hiszem igazad van, jobb, ha hagyjuk most ezt a témát. Csak próbáld meg legalább elfogadni őt, amíg itt van. Elvégre nem fog sokáig itt tartózkodni – tettem hozzá kedvesebben, és elfogadtam a felém nyújtott kezét, majd felálltam.
Elmosolyodtam, mikor láttam, hogy ő is próbálja menteni a helyzetet, nem csak én. De végül is is így a jó. Meg amúgy sem kéne hagynunk, hogy ez a kis közjáték elrontsa az egész esténket. Főleg, ha pont fordítva kellett volna a dolognak történnie. Mivel egy tökéletes világban, az, hogy találkoztam a volt osztálytársammal, csak feldobta volna a hangulatot, nem pedig elrontotta volna. Ha pedig ez nem egy tökéletes világ, legalább megpróbálhatjuk egy csöppet azzá tenni. Ha sikerül nekünk. Úgyhogy csak bólintottam, és elindultunk az étterem felé.
A kérdésétől pedig meglepetten pillantottam rá, egészen addig amíg le nem esett, hogy pont akkor úgymond futottam el tőle, mikor ő elkezdett spanyolul beszélni. Igazából nem is nagyon értettem, hogy mit mondott, ami lehet egy kicsit bunkóság volt a részemről, de túlságosan is attól tartottam, hogy ismét valamiféle szerelmi vallomás legyen, hogy jobban foglalkozzak vele. Nem is értettem, mért próbál meggyőzni ezzel. Ha tényleg nem volt még barátnője, az is lehet, hogy ő egy futó érzelmet összekever a szerelemmel, és később még meg is fogja bánni a mostani szavait. Ezért is volt jobb így, hogy nem foglalkoztam vele.
Felsóhajtottam, ahogy próbáltam meggyarázni neki, mi volt vele a problémám.
- Nem a spanyol a problémám, hanem amit mondasz vele, mikor még alig ismerjük egymást, és lehet egy hét múlva, amit most gondolsz, hogy érzel, el fog múlni – mondtam ki a gondolataimat, mielőtt még meggondolhattam volna magamat. - Egyébként meg amúgy is megígérted, hogy megtanítasz jobban spanyolul beszélni – tettem hozzá mosolyogva. És nagyon reméltem, hogy Rio hanyagolni fogja ezt az egész szerelem témát is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Pént. Május 23, 2014 10:06 pm

*Próbálom én megérteni a nézőpontokat. Na a srácét nagyon is értem... túlságosan is jól tudom mire gondolt. Talán ezért tudott ennyire felhúzni az egész helyzet. Ana szemszöge.. nos az más tészta. Az oké, hogy ő a régi osztálytársát látja benne, akibe szerelmes volt az biztos. De itt bejött a képbe az, hogy akkor mit érez irántam? Vajon újra feltámadnak a régi érzelmek, ha eltölt egy kis időt a fiúval? De nem, bíznom kell benne, hogy nem így fog történni.*
-Mondtam, hogy vannak hibáim is. *Mosolyodtam el. Ha még tudná. hogy hány hibám van. Tökéletesen tisztában vagyok a hibáimmal, akad belőlük jó pár. Ilyen például az, hogy rettenetesen keményfejű vagyok. És mint most kiderült az is, hogy hirtelen haragú. Azt, hogy miként lehet ez utóbbit kezelni még nem tudom... pedig jó lenne megtanulnom.
Most szerencsére sikerült jegelnünk a témát. Örültem annak, hogy most viszont megpróbáljuk kihozni a lehető legjobbat a helyzetből. Majd kiderül hogy sikerül. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy minden simán megy.
Aztán szóba került a spanyolom. Láttam rajta, hogy leesett neki az ok, amiért kérdeztem. Valóban kíváncsi voltam az álláspontjára. Az is igaz, hogy a válasza nem lepett meg. Még mindig nem hiszi el, hogy komolyan gondolom, nem fogom meggondolni magam pár nap után.* -Drága Ana, még mindig nem érted meg, hogy komolyan gondoltam mindent. De legyen így, ezentúl igyekszek magamban tartani az érzéseimet. Majd valahogy máshogy próbálom bebizonyítani, hogy minden szavam igaz volt eddig is. *Kacsintottam rá mosolyogva. És lassacskán megérkeztünk az étterembe. Ahogy az etikett megköveteli, én léptem be először az étterembe, aztán Ana. Na az etikett terén aztán megfelelő nevelést kaptam az biztos.
Nem engedtem el Ana kezét,, úgy vezettem oda az egyik legjobb asztalhoz, mert neki csakis az jár. Kihúztam neki a széket és ha csak helyet foglalt után ültem le én is. A buzgó pincér persze már ott is volt és kezünkbe nyomott egy-egy étlapot és diszkréten le is lépett.*
-Mi a legszebb emléked a gyerekkorodból? *Nem tudom honnan jött ez a kérdés, csak úgy beugrott. Nekem szép emlékem nem igen van a gyerekkoromból. Mondhatni olyan igazi gyerekkorom talán nem is volt... sajnos. Kíváncsi voltam Ana életére, hogy vajon eddig hogy élt. Azt tudom, hogy szülei szeretik, de a többire is kíváncsi vagyok. Közben lapozgattam az étlapot, de nem is nagyon figyeltem arra, inkább csak Anára.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Szomb. Május 24, 2014 3:23 am

Ez egy csöppet csalódás volt a számomra, mert a szavai azt jelentették, hogy ő nem nagyon képes megérteni a nézőpontjaimat. Csupán azt nem értettem, hogy miért nem. Tudom, hogy azt gondolta, Benjamin akar valamit tőlem barátkozáson kívül. Viszont vajon neki mi volt rólam a véleménye? Csak nem gondolhatja azt, hogy még mindig szerelmes vagyok a volt osztálytársamba. Az túlságosan is nevetséges lenne. Elvégre, ha az lennék, már réges-rég elmentem volna vele, és nem lennék most itt Rióval.
Lemondóan csóváltam meg a fejemet. Reméltem, hogy ebből nem lesz még később probléma, de muszáj volt ki mondanom.
- Értem. Ettől függetlenül találkozni fogok még vele, feltéve, ha ő beleegyezik – jelentettem ki. A szavaim nem azt jelentették, hogy minden egyes nap találkozni fogok az ismerősömmel, sokkal inkább azt, hogy még egyszer-kétszer össze fogok futni vele. Nem is hiszem, hogy ennél több alkalomra lenne időm. De majd kiderül. Mostanra pedig csak örültem, hogy végre ejtettük a témát és elkezdtünk azzal foglalkoznia, amiért eredetileg idejöttünk. Csupán remélni tudtam, hogy tényleg sikerül arra koncentrálnunk. Hiába mondta azt Rio, hogy nem tud a gondolataimban olvasni, mert nem mondok neki semmit, én jóval többet mondtam magamról, mint ő. Lehet, hogy ő azt mondta, szeret engem, de hogyan is tehetné, mikor még egy csomó mindent nem tudunk egymásról? Ráadásul ő maga sem mondott el valami sokat. Lehet csak félreértelmeztem a mozdulatait, de olyan volt ez az egész, mintha mindig csak fél információkat adott volna meg. Apró morzsákat, amiktől nem lakhat jól az ember, csak még többet akar majd és talán még mérgesebb is lesz a kínzástól. Így voltam én körülbelül a vele kapcsolatos információkkal.
Halványan elmosolyodtam, mikor azt mondta, hogy másképp fogja bebizonyítani. Nekem nem bizonyításra, hanem időre lett volna szükségem. Időre arra, hogy minél többet megtudjunk egymásról. Időre, hogy eldönthessük tényleg érzünk-e valamit, vagy ez csak valamiféle vonzalom. Időre, hogy lerendezhessek magamban mindent, elvégre nem minden nap lesz meg a lánynak az első párkapcsolata, ahol pár nap után a srác szerelmet vall neki. Ez túlságosan hihetetlen volt a számomra. Túlságosan olyasmi, amit az ember maximum könyvekbe leírhat, de a valóságban soha, de soha nem fog megtörténni. Ezért sem voltam képes hinni neki.
Végül besétáltunk az étterembe, és helyet foglaltunk. Majdnem hülyét is csináltam magamból, mikor kihúzta nekem a széket, mert azt hittem, hogy ő fog odaülni, én pedig már indultam is volna másik székhez. Szerencsére egy másodperc múlva le is esett és úgy téve, mintha ezek a gondolatok nem suhantak volna át a fejemen, leültem. Közben észrevettem, hogy ahogy telt az idő és egyre távolibb lett a Benjaminnal kapcsolatos incidens, annál jobban tudatosult bennem, hogy ez mégis csak az első randevúnk. Nekem pedig fogalmam sem volt, mégis hogyan kéne viselkednem. Ezért inkább megpróbáltam az étlapomba mélyedni és kiválasztani a megfelelő fogást, mikor Rio egyszer csak hozzám szólt. Pedig én tényleg csak tanulmányozni akartam az étlapomat.
Hát nem tudom... Talán az amikor az egyik születésnapomon, eljöttek hozzám az unokatestvéreim, és az egyikük nem hozott semmi ajándékot. Még csak egy csokit sem – mosolyogtam. – Mert elvesztette azt, amit nekem kellett volna adnia, így rögtönzésképpen azt mondta, hogy ő az ajándék. Amiből persze volt egy kis probléma, mert akkor épp abban a korszakomban voltam, hogy mikor valamit nagyon akartam és nem kaptam meg, sírva fakadtam vagy megsértődtem... Már nem is emlékszem, hogy mi volt az az ajándék. Aztán hallottam, hogy később rászólnak a szülei, hogy mért vesztette el, mert az egy drága ajándék volt és a többi... Mire én megsajnáltam, és megkérdeztem, hogy mért, a fiúk nem drága? – vigyorodtam el. – Aztán ott győzködtük őket, hogy minden rendben van. Még mindig emlékszem, az unokatesóm hálás tekintetére. Persze nem hazudtam, mert aztán ő egyike lett a legközelebbi barátaimnak – tettem hozzá. Hát igen. Ő mindig is egy aranyos ember volt számomra. – És neked mi a legszebb gyermekkori emléked? – kérdeztem rá, majd tovább nézegettem az étlapot. Ott találtam egy sütőtökös gnocchi-t, egy paradicsomos húsgombócot, és egy epres tiramisut. Azonban képtelen voltam dönteni. Nem voltam benne biztos, hogy tiramisut is kérjek-e. Vagy, hogy húsgombócot rendeljek-e. Talán spagettit kéne, vagy valamit, amitől nem is tudom... nőiesnek tűnik? Nem pedig úgy, mint aki húscafatokat akar felfalni. Márpedig most éppen húsgombócra vágytam. A kérdés már csak az, hogy most komolyan azért nem tudok dönteni, mert attól tartok, hogy Rio mit fog gondolni rólam pár nyomorult húsgombóc miatt? Úgy tűnik igen.
- Szerinted mit kérjünk? - kérdeztem. És a világ egyik leghülyébb dolgára gondoltam. Elkezdtem arra gondolni, hogy kérlek, mondd, húsgombócot, mondd, hogy azt... A fenébe is. Mégis mi baj van velem? Ez csak étel. Semmi több. Ez nem valami hülye teszt, amiből jobban kiderülhet, milyen személyiségem. Vagy amitől fiúsnak gondolnának, vagy bármi ilyesmi. Ez csak étel. Étel. Ebből semmit nem lehet kikövetkeztetni. Talán lehet, tényleg tudok neki gondolatokat közvetíteni. Avagy sugallatokat. Egy próbát mindenesetre megér.
Húsgombóc... húsgombóc... Mondd, hogy húsgombóc... És talán egy kis epres tiramisu mellé... Epres tiramisu....
Egyébként meg ki is fog fizetni a kajáért? Lehet, együtt fogunk. Remélem, hogy úgy lesz, mert én aztán nem fogom semmilyen drága ételt megvásárolni. Plusz őt sem akarom drága kajákkal leterhelni. Atyaég! Mi van, ha most, hogy elmondta, hogy gazdag családból való – bár nem használja azt a pénzt – azt fogja hinni, hogy már csak a pénzéért vagyok itt a veszekedésünk után? Csak nem... Meg a hősgombóc amúgy is olcsónak tűnt. Igen. Maradjunk a húsos gombócos paradicsomos kajánál.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Rio Noche

avatar


»Hozzászólások száma : 93
»Join date : 2014. Apr. 23.
»Kor : 30
»Tartózkodási hely : Napa, Summer Camp

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Szomb. Május 24, 2014 7:47 am

*Lehet majd csalódik bennem, amiért van olyan hibám, amivel nem tudok mit kezdeni. Igen, nem tudom elfogadni, hogy egy olyan sráccal akar találkozgatni, aki minden bizonnyal a bugyijába vágyik... A legnagyobb probléma, hogy ő ezt nem érti, csak a szépet és jót látja az egykori osztálytársában. Még ha ez nem is lenne baj, de nem fogadja el az én álláspontomat. De igyekszek nem tudomást venni arról, hogy minden áron találkozni akar vele még. Bízok Anába, csak abban a fiúban nem... nagyon félek, hogy el fogom veszíteni. Persze mondhatnám, hogy ő nem az enyém még, soha nem is lesz a tulajdonom, de úgy érzem, hogy már a részemmé vált. Egy olyan részemmé, amit ha kiszakítanak belőlem darabokra török. Egész eddigi életemben ő volt az egyetlen jó dolog, ami történt velem.
De végül csak eljutottunk az étteremig, ahol már az étlapot tanulmányoztuk. Fogalmam sem volt arról, hogy mit kéne enni. Valahogy én csak Anáról akartam minél többet megtudni. Ezért is kérdeztem. Meg hát mégis csak első igazi randevúnk, nem? Egyszerűen szomjaztam a vele kapcsolatos információkra, mindent tudni akartam róla. Tudnom kell, hogy mi az, amivel a kedvében lehet járni, mivel lehet boldoggá tenni.
Mosolyogva hallgattam, amíg a gyerekkoráról mesélt. Igen, neki voltak olyan szép emlékei, amiket soha nem fog elfelejteni, amik széppé teszik a gyerekkorát, ha visszagondol rá. Annak azért örülök, hogy neki tényleg egy boldog élete van a családjával. Senkinek nem kívánom a szeretetlenséget, mint amiben én nőttem fel.
És ő is visszakérdezett. Én szép emlékeim? Na hát ez se lesz egy túl vidám válasz.* -Mint már mondtam nekem nem olyan szüleim vannak, mint neked. Nagyjából annyi a szép, hogy eljutottam sok helyre. De olyan, hogy legszebb gyerekkori emlék... olyan nekem nincs. *Végén inkább már az étlapomra néztem. Szánalom az, amit nem tudok elviselni. Nem akarom azt látni rajta. Szóval inkább tényleg azt néztem mit kéne enni.
Aztán megkérdezte mit kéne enni szerintem.* -Albónidga? *Kérdeztem tőle spanyolul, de egy kis szünet után hozzátettem lefordítva is.* -Azaz húsgombócot? Mennyeien csinálják itt a húsgombócot spagettivel. És ha utána befér még, a tiramisujuk isteni. *Mosolyodtam el. Végre egy olyan semleges téma, amiről gond nélkül tudok beszélni. Nagyon nagy megkönnyebbülés ez nekem. Végre nem a múltam van előtérben. Persze tudom, hogy elkerülhetetlen lesz az, hogy beszéljek róla valamennyit.*
-Csináltál az életedbe bármiféle illegális dolgot? *Kérdeztem tőle vigyorogva. Nem kell előttem titkolnia az ilyeneket, mert az én múltam aztán koránt sem makulátlan ilyen szempontból. Na hát arra is kíváncsi leszek mit fog szólni a kamaszkori dolgaimhoz, ha megtudja őket.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Teanna Light

avatar


»Hozzászólások száma : 119
»Join date : 2014. Apr. 23.

TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   Szomb. Május 24, 2014 4:28 pm

Egy sem? Se az osztálytársaiddal, barátaiddal, távoli rokonaiddal kapcsolatban? – kérdeztem meglepetten. Elég nehéz volt elhinni, hogy neki tényleg nem volt egyetlen szép emléke sem. Hiszen a jó emlékeket nem csak a család, hanem az ismerősök is megadhatják. Ráadásul azt mondta, hogy egy átlagos gyerek volt az iskolában, az átlagos gyerekeknek pedig szokott lenni barátjuk. És egyik sem adott semmilyen szép emléket? Ez egyszerűen érthetetlen.
Ezután inkább rákérdeztem, hogy mit is rendeljünk, és mikor felajánlott valamit, majdnem elvigyorodtam. Sikerült! Kezdtem ettől úgy érezni magamat, mint egy kis gyerek, aki épp rájött, hogy mágikus képességei vannak. Honnan máshonnan tudta volna pont azt kiválasztani, amit én akartam? Igaz, vele kapcsolatban voltak már olyan esetek, mintha tényleg tudott volna a gondolataimban olvasni, annak ellenére, hogy ő kijelentette, arra nem képes.
Az étlappal eltakartam a fejemet, hogy eltakarjam a mosolyomat, és egy pillanatig úgy tettem, mintha elgondolkodtam volna.
Akkor legyen albónidga, de ha becsapsz, és igazából rosszul csinálják, akkor én eszek három tiramisut, a tiéd pedig a húsgombóc lesz – szórakoztam, csakhogy ne tűnjön olyan furcsának, hogy a hangomból ki lehetett érezni a jókedvet. Elvégre, ha tényleg nem volt képes gondolatot olvasni, akkor valószínűleg fogalmam sem volt, hogy mitől állt belém ez a hatalmas változás. Mondjuk, ha megkérdezné, azt is mondhatnám, hogy csak eszembe jutott valami vicces.
Meg akartam kérdezni tőle, hogy milyen tiramisut fogunk választani, azonban még csak az elsőt sem ettük meg, vagy egyáltalán kaptuk, rendeltük meg, úgyhogy az, majd később lesz. Egyelőre jól éreztem magamat ebben a nevetségesen gyerekes állapotban.
Amúgy sokat jársz ide? – kérdeztem, hiszen azt mondta, hogy istenien készítik itt el a húsgombócot, ami csak azt jelentheti, hogy már volt itt legalább egyszer az életében. Ezután pedig ő kérdezett és én elkezdtem gondolkodni a válaszon, miközben leraktam az étlapomat, mivel sikerült ismét normális arcot vágnom. – Nos, nem hiszem. Mint mondtam, mindig is jó gyerek voltam. Úgyhogy könyv és néha zene letöltésen kívül nem nagyon csináltam semmi illegálisat. Vagy legalábbis nem tudok róla, hogy tettem volna – feleltem. Én, unalmas, én. Legalábbis úgy éreztem magamat, ahogy válaszoltam. Persze, nincsen semmi baj azzal, ha valaki mindig is egy jó gyerek volt. Csupán akkor mikor mintha a másik valami jó kis történetet várna, mire nekem mi a válaszom? Könyv letöltés. Hát persze. Így, mintha csak még unalmasabbnak hangzanék. Mert mi az egyetlen ok, amiért illegális dolgot tettem? Hogy olvassak. – Mért, te tettél bármi illegálisat az életedben? – kérdeztem felvont szemöldökkel mosolyogva. A vigyorgásából leszűrbe valószínűleg tett, a kérdés már csak az, hogy mit. A válasza hallgatása közben pedig még vissza-vissza pillantottam az étlapra, hogy valaki italt is tudjak kérni, majd. Nagy valószínűséggel capuccinot fogok kérni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna   

Vissza az elejére Go down
 

Mozi mellett várakozva - Rio & Teanna

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

 Similar topics

-
» mozi, bevásárlás, tesós programok - Nora & Louis

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Summer Camp :: Off topic :: Archívum-